Utcát Kap Angyalföldön Radics Béla | 24.Hu
July 17, 2024, 8:31 pmAz utcanév- és a magyarázó névtábla átadását követően a megjelentek átvonultak a Vőlegény utcába, ahol Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és dr. Tóth József polgármester koszorúzták meg Radics Béla szobrát, majd a megemlékezésen is résztvevők helyezték el a megemlékezés virágait és készítettek fotókat a szobor előtt. Radics Béla 1946-ban Angyalföldön a "Tripolisz" szomszédságában született. Iskolai tanulmányait közelben, a Kilián György, a iskolában végezte. Már felnőttként a Magyar Acélárugyárba került géplakatos tanulóként, de szakmájában sohasem dolgozott. Itt került először közvetlen kapcsolatba a zenével: a gyár zenekarának tagja lett, és itt kapja meg első akusztikus gitárját. 30 éve volt az első, most jön a harmadik Gitárpárbaj. Elsőként játszott Jimi Hendrix és Cream számokat, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Játszott a Sakk-Matt, az Alligátor, az Aréna, a Nevada, a Tűzkerék és a Taurus együttesekben. Radics Béla Emléktársaság folyamatosan gyűjti össze a fellelhető felvételeket. 36 évet élt, 1982-ben a Megyeri úti temető 50-es parcellájában helyezték örök nyugalomba.
30 Éve Volt Az Első, Most Jön A Harmadik Gitárpárbaj
Itt a gyár zenekarának tagja lett, ahol megkapta első akusztikus gitárját. Elsőként játszott Magyarországon Jimi Hendrix és Cream számokat, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Zenélt a Sakk-Matt, az Alligátor, az Aréna, a Nevada, a Tűzkerék és a Taurus együttesekben. 1982-ben a Megyeri úti temető 50-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Sírkövének árát rockzenészek gyűjtötték össze, sírfelirata: "Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld! " Emlékére egykori lakóházán táblát, 2005 októberében szobrot (Kovács Károly alkotása) állítottak a XIII. kerületi Gyöngyösi utcában. Életéről, munkásságáról eddig három könyv jelent meg.
Ez egy jó kérdés. Szerintem azért nem volt ez sűrűbb, mert az első megrendezése is komoly fizikai és idegi igénybevételt jelentett nekem. Annak idején például nem gondoltam, hogy annyira nehéz lesz a művészeket összetrombitálni. Aztán az első után egyre csak tolódott a folytatás, közben én külföldön is voltam, aztán jött a kapitalista rendszer. Akkor már támogató nélkül nem volt ajánlott belevágni. És ezek miatt szépen tolta maga előtt az ember egészen 2002-ig. Akkor összejöttek a dolgok, találtam támogatót is. Szóval amennyire emlékszem, a financiális rizikó volt az első számú kerékkötő. Itt azért nem egy négytagú zenekarról van szó, akik nyilván nem szívesen, de könnyebben el tudják fogadni, ha a megbeszéltek helyett valamivel kevesebb a gázsi. Tíz embernél ez már sokkal kínosabb tud lenni. Meg aztán ott van az is, hogy erre azért fel is kell készülni, a próbák hónapokig is tarthatnak, tehát a zenészeknek is egy csomó plusz munkával jár a dolog. A gitárosok kiválasztása hogy ment? Igazából a három rutinosabb már ott volt 2002-ben is, a fiatalok hogy kerültek képbe?