Konszignációs Raktár - Zlt Magyarország Kft.
July 4, 2024, 7:39 pmNémet adóhatósághoz a bevallásokat havonta benyújtjuk. Kérdésünk az lenne, hogy a magyar, 1565-ös és a 15A60-as bevallásban kell-e bevallanunk valamit, ha igen, akkor mit, és hogyan? 2015. 19. Tisztelt Szakértő, a segítségét kérem. Ügyfelemnél egy másik magyar cég konszignációs raktárat üzemeltet. Eddig, amikor ügyfelem vett a termékből, azt rögtön kiszámlázták neki. Lehet-e olyan szerződést kötni a két cég között, hogy nem alkalmanként történik a számlázás, hanem időszakonként, mondjuk 60 naponta? Ha igen, milyen számlát kell kiállítani, az 58. § szerintit? A konszignációs raktár termék tulajdonos szeretné a fizetendő áfáját tolni, mivel EU-ból szerzi a terméket. Esetleg találok valahol erről leírást? Köszönöm. 2015. 13. Egy cég számára a konszignációs raktár keletkeztet-e telephelyet? Keletkezik-e iparűzésiadó-fizetési kötelezettség? 2014. 04. Tisztelt Adózóna! Véleményem szerint a konszignációs raktárak kezelése sok félreértést okoz az áfában. Különösen a jellemző esetben, ahol nem azonos országban van a konszignációs raktár, mint a vállalkozás telephelye.
- KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁR JELENTÉSE
- Konszignációs raktár - Adózóna.hu
- Konszignációs raktár és áfa - Adózóna.hu
Konszignációs Raktár Jelentése
Az áru szlovák raktárba való szállításakor keletkezik ekáerszám-igénylési kötelezettség? Köszönettel: Szombati Imréné 2016. 21. Kérdésem a konszignációs raktárak áfabeli kezelésére vonatkozik. Magyar cég szlovák partnere Magyarországon szeretne konszignációs raktárat létrehozni. Mi a teendője a szlovák cégnek, adószám kiváltására lesz kötelezett? Hogyan kell számlázni a termékértékesítést? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Szombati Júlia 2016. 05. 05. Negyedéves elszámolás folyamatos termékértékesítés esetén Tisztelt Hölgyem/Uram! "A" cég konszignációs raktárból értékesít "B" cégnek terméket. "A" cég havi áfabevallásra kötelezett. A két cég negyedéves elszámolásban egyezett meg (háromhavonta egy számlát állít ki a többszöri értékesítésről). Megfelel-e a jogszabályoknak az áfatörvény szerint a fenti eljárás? Főleg annak tükrében, hogy A cég havi áfabevalló, és a 164. paragrafus ez esetben havi elszámolást engedélyez, viszont az 58. paragrafusban megadja a lehetőséget rá. Válaszát előre is köszönöm.
Konszignációs Raktár - Adózóna.Hu
KONSZIGNÁCIÓ S RAKTÁR A piac helyszíni, közvetlen, folyamatos kiszolgál ása érdekében indokolt termékekből (pl. alkatrészek) bizományos i szerződés alapján, bizományosnál létesített raktár. A konszignáció s raktárkészlet értékesítés éig a megbízó tulajdonában marad. Vissza a lap tetejére... konszignáció s raktár Valamely piac közvetlen, folyamatos kiszolgálása érdekében bizományosi szerződés alapján létesített raktár. A raktár készlet egészen az értékesítésig a megbízó tulajdonában van. konszolidáció... A készpénzforgalom lebonyolít ásának módozatai Pénzeszköz ök fogalma Üzleti folytonossági terv - Kifizetés és konszignáció s kifizetés Ideális bank Bankkártyá k- Készpénzfelvételi limit... Lásd még: Mit jelent Gazdaság, Hitel, Betét, Gazdálkodó, Igazol? ◄ Konszern Konszignációs raktár ►
Konszignációs Raktár És Áfa - Adózóna.Hu
2016. 03. 02. Német adószám igénylése Kedves Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy milyen módon lehet belföldi adóalany részére német adószámot igényelni, és milyen kötelezettségei vannak a német adószámmal rendelkező adóalanynak a német, illetve a magyar adóhatóság felé. A belföldi adóalany németországi vevője ragaszkodik ahhoz, hogy a részére eladott terméket német adószám alkalmazásával számlázza le. A termék értékesítése Németországban létesített konszignációs raktárból kerül kiszállításra a vevő részére, a raktárba a termék Magyarországról kerül kiszállításra. Kérdésem: ahhoz, hogy a belföldi adóalany Németországban adószámmal rendelkezzen, köteles-e németországi fióktelepet létesíteni? Bevallást kell-e készíteni a német adóhatóság felé, és a befizetéseket (német áfa, társasági adó, egyéb adó) teljesíteni? Magyarországon ezzel kapcsolatban milyen kötelezettség keletkezik? Válaszukat előre is köszönöm. Háromszögügylet Tisztelt Szakértők!
adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára. Tevékenységét a bizományos természetesen nem ingyen végzi, fáradozásaiért bizományi díjban részesül. Főszabály szerint a bizományos akkor számíthat bizományi díjra, ha sikerül megkötnie az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben foglalt feltételek (pl. vételár) szerint. A díj akkor is jár a bizományosnak, ha olyan okból kifolyólag nem jár sikerrel, amely a megbízójához köthető. Vételi és eladási bizomány A bizományi szerződést leggyakrabban adásvételi szerződés megkötésére használják. Beszélhetünk vételi és eladási bizományról. Vételi bizomány esetén az adásvétel megtörténtével a bizományos szerez tulajdont a dolgon. Ahhoz, hogy a megbízó végül ténylegesen tulajdonosa legyen a dolognak az szükséges, hogy a bizományos később az elszámolás során átruházza a megbízóra a megvásárolt dolgot. Ha eladási bizományról beszélünk, akkor a bizományosnak joga van eladni a dolgot úgy is, hogy az nem képezte az ő tulajdonát.
Az áfatörvény alapján bizományosi ügyletnél mindig két adásvétel történik, az első a megbízó és a bizományos, míg a második a bizományos és a harmadik fél között. Bár két értékesítésre kerül sor mégsem ugyanazon rendelkezések alapján kell eljárni az egyes viszonylatok tekintetében, ugyanis megbízó és bizományos között az már hivatkozott Áfa törvény 10. § b) pontja alapján lesz termékértékesítés, míg bizományos és harmadik fél között a főszabály (Áfa törvény 9. §) alapján lesz termékértékesítés a köztük lévő ügylet. Azért is nagyon érdekes a konstrukció, mert a bizományos saját maga nem tulajdonos mégis jogosult arra, hogy a termék tulajdonjogát átruházza, vagy megszerezze. Az egyes viszonylatokban ő lesz az eladó, vevő, amiből az is következik, hogy nem lehetséges közvetlenül számlát kiállítani a megbízó és a harmadik fél között. Ennek kapcsán érdemes elhatárolni a bizományosi ügyletet az ügynöki kereskedelemtől. Utóbbi során ugyanis az ügynök nem a saját nevében jár el, nem rendelkezik a termék felett, az végig megmarad a megbízó érdekkörén belül.