Út-Idő – Nagy Zsolt

Út - Idő grafikon készítése Az, hogy a test hogyan mozog az általunk megválasztott vonatkoztatási rendszerben, jól szemléltethető az úgynevezett út–idő grafikonnal. A vízszintes tengelyen a mozgás közben eltelt időt, a függőleges tengelyen a test által ezen idő alatt megtett utat ábrázoljuk. A grafikon pontjainak első koordinátája tehát azt mutatja meg, hogy melyik pillanatban nézzük a testet, a második pedig azt, hogy eddig a pillanatig mekkora utat tett meg a test, az időmérés kezdetétől. Út-idő grafikon Vizsgáljuk meg a Budapest és Pécs között közlekedő Tenkes InterCity út–idő grafikonját! A grafikonról leolvashatjuk, hogy a vonat útközben 3 állomáson állt meg: Budapesttől 84 km-re, (Sárbogárdon); 164 km-re, (Dombóváron) és 209 km-re, (Szentlőrincen). Minden állomáson 2 percet állt, ezt jelzik a grafikon kis vízszintes szakaszai.

A megtett út és a megtételhez szükséges időtartam között egyenes arányosság van. Az egyenes arányosságból következik, hogy az összetartozó értékpárok hányadosa ugyanannyi minden esetben (kivéve a nulla-nulla párost, hiszen ott a hányadosnak nincs értelme). (Ennél a mozgásnál az hányados minden esetben 3. ) A sebesség Egyenletes mozgásnál a megtett út és a megtételéhez szükséges időtartam hányadosa minden pillanatban ugyanannyi. Ez a hányados a mozgó test sebesség ét adja meg. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt hosszabb utat tesz meg ugyanannyi utat rövidebb idő alatt tesz meg A sebesség megadásánál fontos a sebesség iránya, mert így adhatjuk meg a mozgás irányát. Ezért a sebességet vektormennyiségnek (iránymennyiségnek) nevezzük. A megadottal ellentétes irányú mozgást negatív előjelű sebességgel adjuk meg. Mértékegységváltás A 20 azt jelenti, hogy a test másodpercenként 20 métert tesz. Akkor 1 perc alatt 60*20 = 1200 métert, 1 óra alatt 60*1200 = 72000 métert, azaz 72 km-t tesz meg.

Út-idő grafikon Az, hogy a test hogyan mozog az általunk megválasztott vonatkoztatási rendszerben, jól szemléltethető az úgynevezett út–idő grafikonnal. A vízszintes tengelyen az időmérés kezdetétől eltelt időt, a függőleges tengelyen a test által ezen idő alatt megtett utat ábrázoljuk. A grafikon pontjainak első koordinátája tehát azt mutatja meg, hogy melyik pillanatban nézzük a testet, a második pedig azt, hogy eddig a pillanatig, az időmérés kezdetétől mekkora utat tett meg a test. Az út-idő grafikon értelmezése Az út-idő grafikonról a mozgással kapcsolatos információk zöme leolvasható: mikor állt meg a test, milyen gyorsan mozgott, mekkora utat tett meg, stb. Út-idő grafikon Hely-idő grafikon Mozgó testek esetén azt a grafikont, amely a test helyét mutatja, mint az idő függvényét, hely – idő grafikonnak nevezzük. A vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen a helyet megadó koordinátát ábrázoljuk. A hely-idő grafikon bármely pontjának első és második koordinátája megadja, hogy a test egy adott pillanatban hol tartózkodott.

A hely-idő grafikon Egy test hely idő grafikonját tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy melyik időpontban hol tartózkodott a test, mikor merre mozgott, milyen gyorsan, mekkora utakat tett meg, mikor állt, stb. Hely-idő grafikon

Kedves Felhasználóink! Oldalunk karbantartás miatt jelenleg nem elérhető. Kérjük látogasson meg bennünket körülbelül fél óra múlva!

Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Természettudományok Fizika Tananyag választó: Fizika - 7. évfolyam Mozgások leírása Pálya, út, elmozdulás Hely - idő grafikon Áttekintő Fogalmak Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: Eszköztár: Út-idő grafikon A Mikola-csőben mozgó buborék Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)

July 4, 2024, 9:22 pm