175 Éve Született Mengyelejev, A Periódusos Rendszer Megalkotója - Tudomany.Ma.Hu
July 2, 2024, 2:48 pmHírnevének sokat használt bozontos haja és szakálla, illetve közmondásosan kiállhatatlan természete, amelyek pontosan beleillettek a bogaras tudósokról és általában az oroszokról kialakult sztereotípiákba egyaránt. Egy kitüntetés – a legnagyobb – azonban elkerülte. Hiába jelölték a 20. század elején kilencszer is Nobel-díjra, nem kapta meg. Ezért a közfelfogás szerint ugyancsak a személyes ellenségeskedés és a tudománypolitikai machinációk okolhatók. Volt ugyanis egy rendkívül befolyásos svéd ellensége: az 1903-as kémiai Nobel-díj kitüntetettje, Svante Arrhenius. Ő maga is maradandót alkotott, főként annak felfedezésével, hogy a sók oldatokban elektromos vezetőképességgel bíró ionokra bomlanak. Periódusos rendszer - Energiatan - Energiapédia. Csakhogy Mengyelejev – pechére – nem így gondolta, és miközben egy alternatív elméletet dolgozott ki, Arrhenius teóriáját meglehetősen erélyes módon kritizálta (és Mengyelejev stílusában már a barátságos is sértő lehetett egyeseknek). Bár Arrhenius formálisan nem volt tagja a Nobel-bizottságnak, eléggé befolyásos volt ahhoz, hogy keresztbe tehessen Mengyelejevnek, aki így végül Nobel-díj nélkül maradt.
Periódusos Rendszer - Energiatan - Energiapédia
Ez emberi ésszel felfoghatatlanul rövid idő, ezeknek az szupernehéz elemeknek azonban mégis elég hosszú ahhoz, hogy alig éljék meg ezt a "kort". Mi értelme van dollármilliókat ölni szupernehéz elemek feltalálásába, ha csak pillanatokig léteznek? Az újabb és újabb elemek feltalálására tett törekvések igen drágák, és a sikerek ellenére mégis haszontalannak tűnhetnek. Nem valószínű, hogy az életben is használható, minden eddiginél erősebb szerkezeti anyagot, vagy az ezüstnél is jobb elektromos vezetőt sikerül feltalálni. A szupernehéz elemek létrehozása azonban mégsem csak a kutatók költséges játéka. A "stabilitás szigete" Forrás: Wikimedia Commons Ha sikerül (nagyon gyorsan) megfigyeléseket, méréseket végezni az előállított atomokon, az a jelenlegi tudásunkat bővítheti az anyagot felépítő apró részecskékkel kapcsolatban. Így közvetve ugyan, de hozzájárulhatnak az új elemek életminőségünk javításához. ( A cikk szerzője, Varga Szabolcs, a BioKemOnline – biológia és kémia érettségi portál - szerkesztője. )A 139-es és 140-es rendszámú elemek helye különösen bizonytalan. A periódusos rendszer még itt sem feltétlenül ér véget. Az egyik legoptimistább becslés szerint 173 elem létezését leszünk képesek igazolni, de akadnak olyanok is, akik nem látják akadályát végtelen számú elem létrehozásának sem. Mi állhat az új periódusos rendszer megszületésének útjában? • Megfelelő módszer hiánya A szupernehéz elemek a természetben nem találhatóak meg, csak mesterségesen sikerült eddig előállítani ezeket, könnyebb atomok "összeolvasztásával". Ha léteztek is valaha, nagyon gyors felezési idejük miatt már rég elbomlott a teljes mennyiségük. Éppen ezért a felfedezésük helyett sokkal inkább a feltalálásukról beszélhetünk. A jelenleg használt módszerekkel már a mostani 4 új elemet is nagyon komplikált volt feltalálni. Az ezeknél nehezebb elemek előállítása még problémásabbnak ígérkezik. (Egyébként nem csak az elem tömege befolyásolja, hogy mennyire könnyű, vagy nehéz azt felfedezni, hanem az is, hogy páros vagy páratlan rendszámú-e. Az atommag körül az elektronok felhőt alkotnak Forrás: Wikimedia Commons A páros rendszámúakat általában könnyebb feltalálni, ezért van például az, hogy a 116-os rendszámú livermorium már régebb óta a periódusos rendszerben van, míg a könnyebb, de páratlan rendszámú 113-mas nihónium, és a 115-ös moszkóvium még csak most kerültek be végleges nevükkel).