Rezgések És Hullámok

A hullám fogalma: a hullám időben és térben tovaterjedő rezgésállapot, mely energiát szállít. A hullámok jellemzői: Két szomszédos, azonos fázisú hely térbeli távolsága a hullámhossz, melynek jele λ, mértékegysége m. Két szomszédos, azonos fázisú hely időbeli távolsága a periódusidő, jele T, mértékegysége s. Az amplitúdó a hullám maximális kitérésének nagysága egy hullámcikluson belül. Jele A, mértékegysége általában méter, hanghullámok esetén azonban nyomásegységben is mérhető. A rezgésszám, vagyis frekvencia (f vagy υ) a másodpercenként végzett rezgések száma. A terjedési sebesség a haladó hullám meghatározott fázisállapotának tovahaladási sebessége. Rezgések és hullámok kísérleti készlet hullám rezgő mozgás periódus - Meló Diák Taneszközcentrum Kft fizikai kémiai taneszközök iskolai térképek. Jele c és megegyezik a hullám hosszának és a frekvenciájának szorzatával. Két hullámtípust különböztetünk meg: A longitudinális hullámok kitérése a terjedési iránnyal egybeesik. A különböző közegekben, mint ritkulások és sűrűsödések lépnek fel. Pl. ilyen a legtöbb hanghullám. A tranzverzális hullámok ban a kitérés a terjedési irányra merőleges.

1. Akusztika – Wikipédia
2. Rezgések és hullámok kísérleti készlet hullám rezgő mozgás periódus - Meló Diák Taneszközcentrum Kft fizikai kémiai taneszközök iskolai térképek

Akusztika – Wikipédia

A hang térben terjedő longitudinális mechanikai hullám. A hangforrás egy rugalmas test, vagy közeg, amely egy vele közölt energiát rezgési energiává alakítja. A hang jellemzői: Hangerősség: a hangintenzitással mérhető, amely a hangforrás által az 1 m2 –nyi területre sugárzott teljesítményt jelenti, ezért egysége W/ m^2 Hangmagasság: a hang rezgésszámával (frekvenciájával) jellemezhető. (pl. az 1:2 frekvenciaarányú hangok hangköze egy oktáv. Egy oktávon belül 7 lépésben követik egymást azok a hangok, amelyeket fülünkkel egymást természetes módon követő egész hangközöknek (dúr skála) érzékelünk. A zenei hangok frekvenciáinak közös viszonyítási alapértéke a normál a hang, melynek értéke 440 Hz. Akusztika – Wikipédia. ) Hangszín: a hangszín annak a következménye, hogy a zenei hangok szinte sohasem egyetlen frekvenciát jelentenek, az alapfrekvencia mellett felharmonikusok is megjelennek. Hangsebesség: a hang terjedési sebessége a levegőben 330 m/s. Aszerint változik, hogy milyen közegben terjednek a hullámok. Szintén kiszámítható a c= λ*υ képlet alapján.

Rezgések És Hullámok Kísérleti Készlet Hullám Rezgő Mozgás Periódus - Meló Diák Taneszközcentrum Kft Fizikai Kémiai Taneszközök Iskolai Térképek

Az elektromágneses hullámok frekvenciája igen széles határok között, 0-tól 10 24 Hz-ig változhat. Az egyes tartományokhoz tartozó elektromágneses hullámok számunkra más-más formában jelennek meg, s ennek megfelelően más-más elnevezést kaptak. Az elnevezések a kis frekvenciától (kis energiától) kezdve a következők: rádió-, infravörös-, látható-, ultraibolya-, röntgen-, kozmikus hullámok. A rádióhullámok frekvenciája 0− 10 12 Hz, hullámhosszuk végtelen és 0, 3 mm közé esik. A rádióhullámokat hullámhosszuk szerint megkülönböztetik, így beszélhetünk hosszú-, közép-, átmeneti, rövid-, ultrarövid, és mikrohullámokról. A hosszúhullámok frekvenciája kisebb, mint 300 kHz, hullámhosszuk nagyobb, mint 1000 m. A középhullámok frekvenciája 300 kHz -1, 5 MHz, hullámhosszuk 200-1000 m közé esik. Elektromágneses rezgések és hullámok. Az átmeneti hullámok frekvenciája 1, 5-3 MHz, hullámhosszuk 100-200 m közé esik. A rövidhullámok frekvenciája 3-30 MHz, hullámhosszuk 10-100 m közé esik. Az ultrarövid hullámok frekvenciája 30-300 MHz, hullámhosszuk 1-10 m közé esik.

Ilyen pl. egy húron terjedő hullámok, vagy a szabad elektromágneses hullámok. Interferenciát akkor észlelünk, ha a hullámok koherensek, vagyis a találkozásuk helyén fáziskülönbségük állandó. Ha a fáziskülönbség a fél hullámhossz páros számú többszöröse, maximális erősítést, ha a fél hullámhossz páratlan számú többszöröse, kioltást tapasztalhatunk. Rugalmas pontsor (pl kötél) végére érkező hullám mind a rögzített, mind a szabad végről visszaverődik. A visszaverődés a szabad végről azonos, a rögzített végről ellentétes fázisban történik. Alkalmas frekvenciaválasztással elérhető, hogy a rugalmas pontsoron folyamatosan keltett hullám a pontsor végéről visszaverődő hullámmal úgy találkozzon, hogy állóhullámok jöjjenek létre. Állóhullámról akkor beszélünk, ha az egyes pontok mozognak, de a hullám egy adott fázisát nem látjuk továbbhaladni. Duzzadóhelyek: azok a pontok, amelyek maximális amplitúdóval rezegnek Csomópontok: azok a pontok, amelyek nem végeznek rezgést Két duzzadóhely/két csomópont távolsága a hullámhossz fele.

July 18, 2024, 6:31 am