Nagycsütörtök – Az Utolsó Vacsora, Lábmosás És Elfogatás
July 16, 2024, 7:59 pmÉs Péternek eszébe jutottak az Úr Jézus szavai az utolsó vacsorán. És elmenvén - keservesen sírt. Mikor Júdás, az áruló, megtudta, hogy Jézust halálra ítélték, megbánta rút tettét. Visszavitte a bér gyanánt kapott 30 ezüstpénzt a papoknak és mondta: -Vétkeztem, mert elárultam az Ártatlant. De a papok és a vének megvetően így feleltek: -Mi közünk van hozzá? Te lássad! Júdás ekkor kétségbeesett, mert nem volt hite és reménye Isten irgalmasságában. A 30 pénz égette a tenyerét. A templomba rohant, odadobta az ezüstpénzt és elmenvén - fölakasztotta magát. Íme, Péter magába szállván, bánatának könnyeivel megmentette lelkét; Júdást azonban kétségbeesésének kötele a kárhozatba döntötte. Az utolsó vacsora. "Atyám... ne úgy legyen, ahogyan én szeretném, hanem amint te akarod. " (Máté 26:39) Kép: Simon Dewey
Az Utolsó Vacsora Napja
Nyugdíjba vonulása után többé nem lépett színpadra, életének utolsó másfél évtizedét teljes visszavonultságban, nagykovácsi parasztházában töltötte. Az egyik első magyar rendezőnőként több színdarabot sikerrel állított színpadra, köztük Peter Zvon: Sírva vigadunk, Lope de Vega: A furfangos menyasszony és Sándor Kálmán: A harag napja című drámáit. 1935-től filmekben is szerepelt ( A királyné huszárja, A nagymama) de főleg az ötvenes években forgatott alkotásokban látható ( Dandin György, Ünnepi vacsora, Melyik a kilenc közül? ), utolsó filmjei egyike az 1966-os Hogy szaladnak a fák! volt. Művészi munkáját 1935-ben Farkas–Ratkó-díjjal, 1954-ben Jászai Mari-díjjal, 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1960-ban érdemes művészi, 1968-ban kiváló művészi címet kapott. Olty Magda Budapesten halt meg hetvenévesen, 1983. Az utolsó vacsora napja. február 22-én. Nyitókép: A fösvény (Dániel Vali, Olty Magda, Császár Angela, Fülöp Zsigmond). Fotó: Keleti Éva. Forrás: Manda Bejegyzés navigáció
Balogh némi töprengés után ezt a rímet faragta: "Be jó ez a roszprádli! / Jobb, mint a bolti kvárgli/. Sütötte a jó Náni, /nem szereti a Pármi/Zán sajtot. " Ez már sok volt Petőfinek, leintette Baloghot, és írt egy másikat: "Tedd be ajtód! / Rossz rím fajta! / Tör be rajta! / Fülem sérti"/ Az ebadta. " A roszprádli (a német Rostbraten torz alakja), kétszer is szerepel legrégibb fennmaradt étlapunkon, Márkus Mihály nyíregyházi vendégfogadós 1834-ben írt étlapján. Cziffray István nemzeti szakácskönyvében már rostélyosként szerepelt. Findzsapárt A Pilvax Kávéház 1845-től lett a jurátusok, lapszerkesztők, írók, költők törzshelye. Az utolsó vacsora festmeny. l848-ban átkeresztelték a Szabadság Csarnokának. Hogy Petőfiék mit ettek, ittak, azt sokan feljegyezték. A jurátusok vekniszám ették a Deák-kenyeret, itták rá a fűszeres mokkát, ami a ház specialitása volt (kávélikőr, ánizs, és vanília ízesítéssel). Fillinger apó, a kávéház bérlője mindent megtett, hogy törzsvendégeit megtartsa, reggelente maga pörzsölte az udvaron a friss kávét, személyesen vette a tejet a pesti milimáriktól, a süteményt és a kávét a kellner hozta, a fűtésről, a takarításról a tűzilegény gondoskodott, a biliárdteremben markőr várta a játékosokat, a jurátus urak csibukját külön, zárható pipatóriumban őrizték.