Behajtási Költségátalány Jóváíró (Sztornó-) Számlák Esetén
August 24, 2024, 6:22 pmA szerződésben meghatározott behajtási költségátalány felett ténylegesen felmerült egyéb behajtási költségeket azonban csak a tényleges felmerülésük bizonyításával követelheti kártérítés, illetve perköltség címén. A behajtási költségátalány azonban peren kívül is követelhető, és akkor is követelhető, ha a hitelezőnek nem keletkezett behajtási költsége. A behajtási költségátalányra való jogosultság független az adós pénztartozásának mértékétől, illetve a késedelembe esés időtartamától is. A szerződések tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a szerződő felek kizárják a behajtási költségátalány fizetését, illetve hogy 40 eurónál alacsonyabb összegben határozzák azt meg. A behajtási költségátalányról új törvény került kihirdetésre 2016. 03. 23-án, mely a követő naptól már hatályos is, azaz alkalmazandó, ezzel együtt pedig a Ptk. és annak végrehajtási rendeletének ide vonatkozó részei hatályukat vesztették. A korábbi szabályozás alapján a vállalakozások közötti szerződések esetében a kötelezett késedelme kötelezően 40 EUR-nak megfelelő HUF összegű költségátalány fizetési kötelezettséget keletkeztetett, melyet szerződésben kizárni nem lehetett és elévülési időn belül bármikor követelhető volt.
Behajtási Költségátalány: 1 Napos Késés Is 40 Euró? - Piac&Amp;Profit - A Kkv-K Oldala
A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a Számviteli Törvény alapján egyéb ráfordításként számolhatja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét a Számviteli Törvény alapján az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Március 24-én lépett hatályba a behajtási költségátalányról szóló törvény, ami a Ptk., illetve annak végrehajtási rendeletében e téren eddig érvényben lévő rendelkezéseket váltja ki. A korábbi szabályozás lényege az volt, hogy a vállalkozások közötti szerződés esetén, ha a kötelezett fizetési késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő (a késedelembe esés napján érvényes MNB deviza-középárfolyam alapján meghatározott) forintösszeget fizetni behajtási költségátalány jogcímen. A behajtási költségátalány intézményének bevezetése hátterében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv áll. Alapvető célját tekintve (a fizetési fegyelem erősítése a szerződéses kapcsolatok terén) a magyar előírások igazodtak az irányelvhez, azonban a Ptk.