Férjéről, Kovács István Színészről Vallott Sajgál Erika – Muhi Csata
August 28, 2024, 6:18 amfilm 2019 szeptember 02. hétfő, 13:50 A fikciós témájú vizsgafilmek fődíját kapta meg Kovács István Ostrom című alkotása a Filmiskolák Nemzetközi Szövetségének versenyében. A rendező a legmagasabb pontszámmal lett első és megkapta a CILECT-díjat. Magyar produkció korábban nem részesült ebben az elismerésben. Kovács istván színész első felesége. A díjat októberben adják át Moszkvában – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem hétfőn az MTI-vel. A filmes iskolák legnagyobb nemzetközi szervezete, a 172 intézményt tömörítő CILECT minden évben versenyre hívja a vizsgafilmes alkotókat fikciós, dokumentumfilmes és animációs kategóriában. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ebben az esztendőben a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával tavaly leforgatott 23 perces kisfilmet, az Ostromot indította a fikciós alkotások között. Ebbe a kategóriába a világ legkülönbözőbb részeiről 136 produkciót nomináltak, a benevezett filmeket azok az iskolák osztályozták, amelyek jelöltek filmet az adott kategóriában. Kovács István diplomafilmje 114 ponttal végzett az élen.
Kovács István Szinész Felesége
Elmondta, hogy a fiatal rendező maga is "háborús gyerek" – a Vajdaságban született – és az Idegen Föld című kisfilmjében talált rá erre a témára. A filmes tapasztalatszerzések után visszatért oda, ahonnan jött, és saját hangon tudott megszólalni – emelte ki Szász János. Kovacs istvan szinesz. A diák Oscarra idén összesen 1582 nevezés érkezett, amelyek közül hét kategóriában 39 film versenyez a végső győzelemért. Balázs Gábor kiemelte: "nincs a világon olyan filmes iskola, amelyik három egymást követő évben a legjobb idegen nyelvű kategóriában diák Oscar-jelöltségig jutott volna fikciós kategóriában". Kis Hajni Szép alak című munkája 2016-ban, tavaly pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek című alkotása versenyzett a döntősök között. Janisch Attila úgy vélte, hogy az egyetemen 2011-ben indított, úgynevezett 6×6-os filmes képzésnek nagy szerepe van abban, hogy az intézmény diákjai ilyen jól szerepelnek a nemzetközi mezőnyben, hiszen így "egy helyett hat tehetség munkája adódik össze" egy-egy munka elkészültekor.
1988-ban junior Európa-bajnok hétszeres egyéni magyar-, egyszeres német csapatbajnok. 1991-ben, 1996-ban és 1999-ben világranglista-vezetõ. 1991-ben (Göteborg) és 1996-ban (Vejle) Európa-bajnok. Világ-kupa: 1990-ben Dublinban második, 1994-ben Bangkokban harmadik helyezett. 1991-ben Sydneyben és 1997-ben Budapesten világbajnok. 1992-ben részt vett a barcelonai olimpián, bronzérmes lett, 1996-ban Atlantában olimpiai bajnok. Férjéről, Kovács István színészről vallott Sajgál Erika. Két alkalommal is az év sportolójának választották (1991-ben és 1996-ban). * 1988: Junior európa-bajnokság, Gdansk, Juniorflyweight: 1. * 1991: európa-bajnokság, Göteborg, légsúly: 1. * 1991: Tournoi TSC Berlin légsúly: 1. * 1991: világbajnokság, Sydney, légsúly: 1. * 1992: Magyar bajnokság, légsúly: 1. * 1992: Olimpia, Barcelona, légsúly: 3. * gyõzelem Dharmendra Yadav (India) 21-5 * gyõzelem Jesper Jensen (Dánia) 14-0 * gyõzelem Héctor Julio Avila (Dominikai Köztársaság) 17-3 * vereség Choi Chol-Su (Észak-Korea) 5-10 * 1993: Magyar bajnokság, harmatsúly: 1 * 1993: európa-bajnokság, Bursa, harmatsúly: 3.
Az elérhetetlenül a fejünk fölé tornyosuló menekülési útvonal tetején kör alakú nyílás tátong, melynek széléről a keresztek úgy magasodnak, mint a minket védve elesett, vagy halálra ítélt harcosok. Úgy tűnik, mintha a meredek, sötét sziklák szimbolizálta kilátástalan helyzetből nem lenne menekvés. Hátranézve aztán meglátjuk a keskeny folyosót és az apró kijáratot annak jelképeként, hogy a lángokban álló magyar táborból a hazafiak utolsó csepp vérüket adva, az ellenség figyelmét elterelve menekítették ki királyukat az első pillanattól vesztesre ítélt csatából. Amint áthaladtunk a "menekülési útvonal" alagútján, hirtelen kinyílik a tér. Visszapillantva a domb jelképes sírhalommá válik a dülöngélő keresztek által megidézett hősi halottakkal. 775 éve vívták a muhi csatát. Az 1991-ben átadott emlékművet 2018 májusában felújították. A tér elemeinek szimbolikája Az emlékmű fagerendákkal fedett sétálóútjai felülnézetből egy kocsikereket formáznak, felidézve a szekerek sokaságából felépített védelmi vonalat a magyar tábor körül.
Muhi Csata Éve
A romokon aztán persze hamar megindult az építkezés, és a korábban sikertelen uralkodónak tűnt IV. Béla második honalapítóként vonult be történelmünkbe. A király érthető módon ezután már elsősorban az újabb tatár támadás kivédésére koncentrált a belviszályok helyett: új típusú kővárak építését rendelte el, visszatelepítette a kivonult kunokat és további telepeseket is hívott az országba.
A Muhi Csata Éve
Egy vastag égett réteg tehát még nem feltétlenül a tatár hódítás bizonyítéka, azonban ha egy mongol típusú nyílhegyet is feltárnak egy ilyen rétegben, az már sokkal biztosabb érvet jelent azt illetően, hogy a lelőhely a tatár pusztításhoz köthető. A tatárjárás közvetett régészeti bizonyítékai lehetnek a pénzekből vagy ékszerekből, esetleg a kettő keverékéből álló kincsleletek. Ha ilyet sikerül feltárni, az azt implikálja, hogy az értékek tulajdonosai a hirtelen veszély elől elrejtett kincseikért már nem tudtak visszatérni – azaz a lelet helyén található egykori település minden bizonnyal elpusztult a tatárjárás során. Tóth Csaba numizmatikus térképe a tatárjáráshoz köthető kincsleletek eloszlásáról (forrás: Határtalan Régészet 2018/1. 64. Muhi csata Archives - Körkép.sk. o. ) Az egykori Árpád-kori falu, ahol az ütközet zajlott, Pusztai Tamás felosztása szerint három nagyobb egységre bontható, ezek régészeti anyagának elemzése lehetővé teheti a csata területének pontosabb rekonstrukcióját. A település déli vége egy klasszikus Árpád-kori falu képét mutatja veremházak kal, tárológödrökkel, ám ennek a településrésznek a pusztulása nem köthető teljes bizonyossággal a tatárjáráshoz.
Muhi Csata
Igen kevesen tudtak menekülni a vérfürdőből. A király, kit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a Dunán átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe. A csatatéren maradtak, vagy az üldözés közben estek el: Mátyás esztergomi érsek, Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai és Rajnald erdélyi püspökök. "Hogy azonban a felsőbb és alsóbb rangú világiak közül" – mondja Rogerius – "kik fulladtak a mocsarakba és folyókba, kiket emésztett meg a tűz és kiket vesztett el a kard, halandó nem képes megmondani. A mezőn és utakon hevertek a holttestek, fej nélkül; igen sokan a falvakban és templomokban, hol menhelyet kerestek, összeégtek. A muhi csata feketén-fehéren | SZKKK. Ez a romlás, ez a veszedelem, ez az öldöklés két napi járóföldre terjedt; a föld mindenütt vértől piroslott. Úgy hevertek a holttestek a földön, mint a legelőn a szétszórt nyáj, mint a kövek a kőbányákban. "
Az egykori Mohi mezőváros és Poga falu elhelyezkedése (képernyőkép Pusztai Tamás prezentációjáról) Pusztai Tamás a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettese, 1995 és 2018 között a Herman Ottó Múzeum régésze, 2010 és 2017 között annak igazgatója volt. Muhi csata. Előadása előtt megnyitó szavakat mondott a kutatócsoport másik tagja, Laszlovszky József, a Közép-Európai Egyetem (CEU) régészprofesszora. Pusztai Tamás munkásságának méltatása előtt a hallgatóság azt is megtudhatta Laszlovszky Józseftől, hogy az NKFI által támogatott, több éves kutatási projekt immár az ötödik évfolyamba lépett a szélesebb nagyközönséget megszólító előadás-sorozatukkal, A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok előadás-sorozat tal. A kutatócsoport a források újraértelmezésével és új források bevonásával a legkorszerűbb és legfrissebb eredmények et alkotja meg a mongol invázió históriájával kapcsolatban, ám emellett arra is törekednek, hogy mindezt az eurázsiai összefüggések rendszerében tárgyalva, illetve a tatárjárás közép- és hosszútávú hatásai nak figyelembevételével tegyék.
Tatárjárás a Thuróczy-krónikában A XIII. század első felében indult el Ázsia belsejéből egy népáradat, amely mongolok és tatárok keveréke volt. Vezérük Dzsingisz kán volt, aki magát Attilához hasonlóan az Isten ostorának tekintette, és a világ meghódítására indult. Amikor 1241 március 12-én a tatár seregek betörtek a Kárpátok szorosain, a rémület hulláma sodort végig az ország népén. A király parancsára ősi szokás szerint a hírnökök véres kardot hordoztak végig az országon, jelezve a veszélyt. A hadak azonban csak lassan gyülekeztek, mert a nemesség egy része haragudott királyára a királyi birtokok visszavétele és a kunok betelepítése miatt. A legválságosabb pillanatban megölték Kötöny kun fejdedelmet. Ezzel pedig elveszítették a kunok hathatós segítségét - akiket IV. Béla éppen a tatárok ellen hívott segítségül -, sőt ellenséggé váltak, mivel a tatárok oldalára álltak. A muhi csata éve. IV. Béla király és az országot féltő emberekből álló sereg a Sajó menti Muhi közelében gyülekezett. A kb. 20-25 ezer főből álló sereg szekértáborban sáncolta el magát, amely szerencsétlen választás volt a tatárok harcmodorával szemben.