Nyelvében Él A Nemzet Ki Mondta
July 4, 2024, 8:55 pmMit tett a hatalom erre? Elkezdte gyúrni a nép et, hogy mit kell nemzet fogalom alatt érteni. Mit tett ekkor a magyar? Megértette, megtanulta a hatalom elvárását, használta a fogalmat mind Nemzet és a hagyományos értelembe használta tovább a szót, hogy nemzet. Így válnak el a ránk erőltetett fogalmak a szavaink jelentésétől. Védekezik a nyelv, az idegen értelmezésekkel szemben, és nagyon sok esetben vicces fordulatot vesznek, vagy a régi szavak, vagy az új átkeresztelt fogalmak, jelentései. Vannak publicisták, humoristák, Ők nem nevezhetők nemzet i érzelműnek, akik ezt meglovagolva, elárasztják a nyelvet a semmit mondó, jellegtelen, első hallásra frappáns aljasságba burkolt gondolatokkal. Erre mi általában vevők vagyunk. MTVA Archívum | "Nyelvében él a nemzet". Politikusaink a manipulálás eszközének használva ilyen és hasonló szófordulatokkal próbálják lejáratni a kiművelt retorikával az eredeti fogalmainkat, hogy "ma már a korszerű megfogalmazás alatt nem azt értjük, hogy nemzet, hanem azt, hogy Nemzet. ", részletezik, és ezt eladják a hallgatóságnak.
Mtva Archívum | "Nyelvében Él A Nemzet"
Számtalan előadóművész beszédét formázta, alakította kifogástalanra, de közben a személyiségét is fejlesztette kivételes pedagógiai érzékenységével. Útravaló című televíziós műsorában a kamaszokhoz szólt, gondolatai örök érvényűek, humora feledhetetlen. A Rádiókabaré 1986. június 7-i felvételén Déri Jánossal (MTI Foto: Hámor Szabolcs) Borítókép: 1964. november 1-én a Somogytúr elírt helyiségnévtábláját szemléli csodálkozva egy autós a településre vezető úton. Nyelvében él a nemzeti. Készítette: Bajkor József Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F__OR19641101030 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.„Nyelvében Él A Nemzet” – Dr. Béres József Általános Iskola
Nagyon bántja az a jó magyar fület, ha szépséges nyelvünket idegen nyelvek szólásmódjára húzva hol itt, hol amott kerékbe törve használják. Nem szándékosságból teszi, a ki teszi, csak jóhiszemű tudatlanságból. De e mentség nem elég mentség. Ha magyar ember még magyarul sem tud jól, hát ugyan mit tud akkor? Bizony-bizony nagyon megvesztegette már nyelvünket is a betolakodott s uralomra jutott idegen szellem. De valljuk meg őszintén: magunk is igyekeztünk fejünk fölé emelni az idegen beszédmódot, mert az mindenek fölött újszerű, tehát nem közönséges, tehát előkelő. És ugyan ki ne akarna előkelő lenni!? A paraszt ember is szeret a garanciához (étrsd intelligenciához) dörzsölődni s a szolgáló kisasszony is csak látszatra zsörtölődik, ha az úrfi laxálja, azaz ha vexálja őt. De ez és az ilyenek még csak kisebb baj. Nyelvében él a nemzet idézet. Mert nem az idegen szó teszi tönkre nyelvünket, hanem az idegen szellemű szófűzés, mondatszerkezet. A magát nyiltan idegennek valló valaki sohasem oly veszedelmes, mint a honi, barát-ruhába bújt idegen.
Ez mindig így volt, és így is lesz. De borúlátásra még sincs ok, hiszen a folyónak megvan a maga öntisztító mechanizmusa, azonfelül pedig a nyelvtisztaság elkötelezett őrei is serényen tevékenykednek. Amíg sokunkban él a nyelvi öntudat, addig nem kell féltenünk életünk folyóját az elposványosodástól. Az anyanyelv nagyobb kincsünk, mint a föld, mert akkor is tulajdonunk, ha a föld már kicsúszott lábunk alól. Nyelvünk egyetlen biztos örökségünk, vagyonunk, amelyből szegénynek is annyi jut, mint gazdagnak. Ebben a kincsben csak az nem részesül, aki önként lemond róla. Nyelvünk háromezer évre visszatekintő örökségünk, minden akadályt, veszélyt legyőzött. Íme, itt van, a mienk. Nyelvében él a nemzet széchenyi istván. Tőlünk függ, mit kezdünk vele. Húzzuk, nyúzzuk, rongáljuk, vagy mint értékes kincset megbecsüljük, gazdagítjuk, gyermekeinknek átadjuk. Múltat, jelent, jövendőt anyanyelvünk kapcsol össze, bennünk él, ezen a nyelven gondolkodunk, álmodunk. Anyanyelvünk elkísér az első gügyögéstől az utolsó sóhajig. Leghűségesebb útitársunk.