Sztálin Szobor Ledöntése
July 18, 2024, 2:46 amLétrehozta: National Széchényi Library National Széchényi Library Már a forradalom kitörése napján, október 23-án estefelé számottevő tömeg gyűlt össze a budapesti Sztálin-szobornál, s nekifogtak, hogy ledöntsék. A szobor elpusztítása a forradalom egyik központi, szimbolikus eseménye. Sztálin-szobor, készítette: Fortepan (1953) National Széchényi Library A budapesti Sztálin-szobor A hatalmas bronzszobor a magyarországi sztálinista diktatúra egyik leglátványosabb jelképének számított. DUOL - Szersén Gyula részt vett a Sztálin-szobor ledöntésében. Ledöntése az 1956-os forradalom ikonikus eseménye. A Sztálin-szobor avatása, készítette: Fortepan (1951) National Széchényi Library A szobrot Mikus Sándor tervezte Sztálin 70. születésnapjára 1949-ben. Az eredeti szobrot Moszkvába küldték, gigantikus másolatát pedig 1951 decemberben leplezték le. Sztálin-szobor, készítette: Fortepan (1953) National Széchényi Library Mikus szobra Sztálint közvetlen és nyitott, emberséges személyként igyekszik bemutatni, akihez bátran fordulhat bárki. Ezt a figura kezének gesztusa hivatott érzékeltetni, illetve az, hogy a néző felé lép az alak.
Duol - Szersén Gyula Részt Vett A Sztálin-Szobor Ledöntésében
1956-ban az az erkölcs tört utat magának, ami a két világháború között volt jellemző, pedig Rákosiék vad terrorral próbálták kiirtani a nemzettudatot. A magyar néplélek azonban egyfajta sajátos humorral tudott hozzáállni a rendszerhez, és az elnyomáshoz: például a Sztálin-szobor ledöntése után azt beszélték egymás között, hogy Sztálin várta legjobban a karácsonyt, hiszen ott maradt a csizmája. A magyarok túléléséhez kulcsfontosságú volt ez a humorérzék, amit később a kádári rendszer ki is használ, gondolhatunk itt Hofira. Stalin szobor ledöntése . De Kádárék nemcsak ezt tudták felhasználni ellenünk. A kommunisták kihasználták azt a magyarokkal kapcsolatban született szimpátiát is, ami 56 után és 56 miatt kialakult Nyugaton. A kommunista titkosszolgálat emberei azért tudtak beépülni trójai falovakként különböző nemzetközi szervezetekbe, újságírók közé, vagy akár mérnökökként, mert a magyarokat nagy szimpátia övezte az 56-os forradalom miatt.
Ugyanígy Andropov magyar-komplexusa miatt is azt tekintette céljának, hogy a szovjet érdekszférán belüli tiltakozó megmozdulásokat vagy csírájukban elfojtsa, vagy minél hamarabb, akár fegyverrel leverje őket. A budapesti tapasztalatok ugyanis megmutatták, hogy ha a titkosszolgálat és a hadsereg nincs mindig mindenre felkészülve, akkor egy teljesen átlagosnak ígérkező kis felvonulásból is akár pár óra alatt kerekedhet tömegmozgalom rendszerváltó lendülettel. Andropov 1984-ben meghalt, de a stratégiája később is meghatározó maradt a KGB-ben. A hetvenes években a szolgálat minden dolgozójára hatással volt az igazgató gondolkodása. Ez alól nem volt kivétel Vlagyimir Putyin sem, aki 1975-ben lépett be a KGB-be, és a kiképzése után nagyon hamar felfelé ívelt a karrierje. Putyin nemcsak KGB-s pályafutásának legmeghatározóbb éveit töltötte Andropov parancsnoksága alatt, de maga is átélt egy olyan élményt, amilyet Andropov 1956-ban Budapesten. A Putyinról szóló életrajzi könyvek mindegyike hosszasan ír a későbbi orosz elnök életének egy meghatározó momentumáról: a drezdai Stasi-iroda kifosztásáról.