A Domain Nem Mutat Webáruházra Vagy Weboldalra - Unas
July 4, 2024, 8:04 pmDoria tizenöt éves. Egy betonkocka toronyház ötödik emeletén él Párizs egyik rossz hírű negyedében. Apja, a "vén szakállas" egy reggelen taxiba ült, és faképnél hagyta családját. Visszament Marokkóba, hogy feleségül vegyen egy fiatalabb és termékenyebb nőt. Mert fiút akart. "Akire majd büszke lehet, aki továbbviszi a nevét, mert ezt követeli a család becsülete, és biztosan volt még egy csomó ilyen hülye szempontja. De csak egy gyereke született. Egy lány. Én. Fogalmazzunk úgy, hogy nem mindenben feleltem meg a vevő kívánalmainak. A gond csak az, hogy ez nem úgy megy, mint a Carrefourban vagy a Tescóban: itt nincs reklamáció. Soha sehol senkinek videa. " Doria egyedül marad írástudatlan édesanyjával, aki a negyed egyik lepukkant szállodájában takarít éhbérért. A nyílt eszű és érző szívű kislánynak nagy lelkierőre van szüksége, hogy helytálljon a mindennapokban. És az élet mégis szép… Mert Doria képes rá, hogy nyitott szemmel és nyitott lélekkel figyelje a környező világot, és a sok baj, nyomorúság, szenvedés mögött is meglássa az emberit, az igazat, a becseset.
Soha Sehol Senkinek / +16 Éven Felülieknek
színes, magyar filmdráma, 90 perc, Vendel Imre gépkocsivezető 1945-ig a Horthy-hadsereg tisztje volt. 1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felörlődik a család összetartó ereje, a szeretet. Soha, sehol, senkinek ! - vélemények a Nagy Zoli Cukrászdája Gyöngyös helyről. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek... rendező: Téglásy Ferenc író: Téglásy Ferenc zeneszerző: Vajda János operatőr: Pap Ferenc vágó: Galamb Margit szereplő(k): Kozák András (Vendel Imre) Jolanta Grusznic (Vendel Imre felesége) Temessy Hédi (nagymama) Eperjes Károly (tiszt) Antal Tamás (Tibor) Kun Vilmos Kovács Lajos Harkányi Endre Fekete András Ambrus AndrásSoha Sehol Senkinek Videa
A kitelepítés horrorja innen nézve már-már rousseau-i visszatérés a természeti ősvilágba, ahol (Tetanusz-oltás híján) minden seb a halál ígérete, a mocsár átkelése a bátorság próbája, és ahol a kislányok szelíd szégyennel tűrik, ha az ágyékukhoz nyúlnak. (A film egyik leginkább megkapó jelenetében a párosodástól elborzadó kisfiú pofonokkal bünteti meg a kancáját, és kurvának nevezi. ) Téglásy hitelesen tudja ábrázolni a paraszti világ nyersességét, de a szépségét sem tagadja el: lomha kocsizással veszik bele a száraz búza erdejébe, máskor szépséges totálképen mutatja az aratást, és finom viszonyt komponál a városi fiú és a tanyasi lány között. Film ∙ Soha, sehol, senkinek. A Soha, sehol, senkinek konvencionális formanyelven, a didaxist sem mellőzve meséli újra a történelemtől meggyötört kisember morális drámáját, de a környezetrajz hitelessége és a gyermeki tapasztalat érzékeny ábrázolása árnyalja a sémát, és felülírja a tisztán publicisztikus megközelítést. Az ártatlan fiú a rákosista terrorban és a tanyasi természetben a világ Thomas Hobbes-i farkastörvényeivel szembesül, és a magasabb morális elvek érvénytelenségét felismerve szembefordul az őt büntető apjával.
A film, noha csak egy kitelepített család történetét dolgozza fel, mégis igyekszik a második világháború utáni évek teljes magyar történelmét bemutatni, így a mű érdekes történelmi tabló is egyben. A történet szerint Vendel Imre egykori honvédségi tiszt, noha már több éve sofőrként keresi kenyerét és szabadalmaival hozzá is járult a népi demokrácia építéséhez, most mégis reakciósnak minősül, így állapotos feleségével és két gyermekével el kell hagynia budapesti otthonát. Soha sehol senkinek / +16 éven felülieknek. A film már az első képkockákon ügyesen megjeleníti azokat a kérdéseket, amelyekkel foglalkozni fog: a Rákosi-rendszer visszásságai és a különböző társadalmi feszültségek. Nagyon jól kontrasztba állított a pesti nagypolgári Vendel család – amelynek egyik tagjában a kitelepítés kapcsán felmerül kérdésként, hogy leendő lakhelyén van-e katolikus templom – a vidéki szegényparasztsággal, akik a mindennapi betevőjükért küzdenek az alföldi rónaságban, a burzsoá–paraszt ellentét végig kíséri az eseménysort. Árnyalja a társadalmi viszonyokat az a jelenet is, amelynek során a kitelepítettek vagoníroztatásakor megjelenik egy alak, aki azt kiabálja, hogy " engem még egyszer nem visztek el!