Luxemburg Grófja Opérettes
July 7, 2024, 12:55 pmoperett, 3 felvonás, 190 perc, magyar, 2015. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Váradi Katalin karmester, a fővárosi operettszínház sok száz nagysikerű előadásának dirigense így határozza meg az operett műfaját: szép emberek szép ruhában szépen énekelnek. E játékos megfogalmazásnál persze jóval többről van szó: az operett igazi színház, átélhető konfliktusokkal, sok humorral, fülbemászó muzsikával, látványos táncokkal. Egy letűnt világot jelenít meg, de cselekményét örök emberi problémák gördítik a kötelezően pozitív végkifejlet irányába. A főtéma természetesen a szerelem. A műfaj egyik legnagyobb komponistája, Lehár Ferenc négy évvel A víg özvegy után komponálta Luxemburg grófja című új darabját, melyet egy kritikus egyenesen erotikus operettnek titulált. A művet a pár hónappal korábbi bécsi világpremier után százöt esztendeje mutatták be a magyar fővárosban, óriási sikerrel.
- Kálloy Molnár Péter és Kálid Artúr is debütál az Operettszínházban - Megkezdődtek a Luxemburg grófja próbái
- „A Luxemburg grófja a legviccesebb operett” - Premierre készülnek az Operettszínházban
- Lehár Ferenc Luxemburg grófja (operett) dalszövegek - Zeneszöveg.hu
Kálloy Molnár Péter És Kálid Artúr Is Debütál Az Operettszínházban - Megkezdődtek A Luxemburg Grófja Próbái
Luxemburg grófja (Der Graf von Luxemburg) operett Az operett szövegének és kottájának első kiadása Eredeti nyelv német Zene Lehár Ferenc Librettó Robert Bodanzky Alfred Maria Willner Felvonások száma 3 felvonás Főbb bemutatók 1909 – Theater an der Wien 1910 – Király Színház A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburg grófja témájú médiaállományokat. A Luxemburg grófja ( németül Der Graf von Luxemburg) Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje. Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner írták. Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban. A mű keletkezésének története 1908 -ban egyszerre két librettót kapott az Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szerzőpárostól: a Luxemburg grófját melyet a Theater an der Wiennek, és a Cigányszerelem című darabot, melyet a Carl-Theaternek szántak. A zeneszerzőnek jobban ínyére volt a második darab, ezért azt még a szerződési határidő lejárta előtt leszállította.
„A Luxemburg Grófja A Legviccesebb Operett” - Premierre Készülnek Az Operettszínházban
2020. 02. 10 Kovács Gergely A Budapesti Operettszínház 2017-ben bemutatott Luxemburg grófja előadását 2020. február 15-én 21:40-től lesz látható az M5 műsorán. A Luxemburg grófja az operettirodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, A Budapesti Operettszínház 2017-ben bemutatott Luxemburg grófja előadását 2020. február 15-én 21:40-től l esz látható az M5 műsorán. A Luxemburg grófja az operettirodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos vagy a Szívem szeret.
Lehár Ferenc Luxemburg Grófja (Operett) Dalszövegek - Zeneszöveg.Hu
A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc örökzöld slágereivel és a színház népszerű művészeivel (Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Siménfalvy Ágota) valamint vendégszínészeivel (Kálloy Molnár Péter és Kálid Artúr deríti jókedvre nézőjét. A Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában debütáló darab november elejétől látható az Operettszínház színpadán. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban.
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 3860 fő Képek - 3683 db Videók - 5870 db Blogbejegyzések - 640 db Fórumtémák - 51 db Linkek - 114 db Üdvözlettel, Kustra Gábor Operett klub vezetője
Somogyi Szilárd célja, hogy az előadás illeszkedjen abba a sorba, amit A chicagói hercegnő vagy a Sybill fémjelez, azaz szólítsa meg a fiatalokat, és hitesse el velük, hogy az operett, ha jól csinálják, igenis mai műfaj. "Így reményeink szerint elérjük, hogy ne csak a musicaleket kedveljék, hanem az operetteket is szívesen nézzék. " Nagyon lényegesnek tartja azt is, hogy megkapirgálva a felszínt mélyebb gondolatokhoz is eljuthassanak, legyen szó egy bírósági tárgyalásról, egy nagyszabású, az elit számára tartott estélyről vagy épp a művészvilág rejtelmeiről. "Minden operett központi témája a szerelem, nincs ez másként a Luxemburg grófjában sem. A kérdés, hogy ez a szerelem hogyan jön létre" – véli a rendező. "Megvásárolható-e hatalommal, pénzzel, illetve jár-e a mindent elsöprő szerelem annak, aki mindezekkel rendelkezik. " Az olvasópróbáról: A szerelmi bonyodalmakkal, álházassággal, sok-sok akadállyal tarkított és humorral átszőtt történet főszereplői Fischl Mónika és Dolhai Attila, illetve György Rózsa Sándor és Lukács Anita.