Erzsébet Királyné Kastélya Gödöllőn | Tumag.Hu | Óda A Magyar Nyelvhez – Faludy György Verse - Irodalmi Jelen
August 30, 2024, 8:35 pmForrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolóiErzsébet Kastély Gödöllő Geography
Nem a pompa, hanem a kényelem volt az elsődleges cél. A király lakosztályát kukoricasárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította. Erzsébet lakosztályát kedvenc virágának színe, az ibolyalila jellemezte. (Később mindkettőt a fehér-vörös-arany színekben újították fel. ) Erzsébet lakosztálya szalonból, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobából állt. Az emeletről csigalépcső vezetett a három szobából álló földszinti lakosztályába. Erzsébet szobái mellett alakították ki a felolvasónő, Ferenczy Ida lakosztályát, s ez után következtek a királyi gyermekek szobái. Erzsébet kastély gödöllő geography. A királyi időszak átépítéseinek esett áldozatul a kastély barokk színháza: 15 szobát alakítottak ki a helyén. (Ide kerültek például Rudolf szobái, Mária Valéria születésekor. ) A déli részen főudvarmesteri épületet emeltek, a kocsiszínt újabb istállókkal bővítették. A kastélyt angol tájképi kert ölelte körül, a főhomlokzat előtt két hattyústóval. A királyi család 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban. Ettől kezdve évente több hónapot is töltöttek itt - főként ősszel és tavasszal.
Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt. Az 1867-es koronázási szertartáson tett esküje I. Ferenc Józsefet rendszeres magyarországi tartózkodásra kötelezte. Ennek értelmében a magyar kormány a politikai központnak számító budai vár mellett pihenésre alkalmas, vidéki rezidenciák kialakításával akart az uralkodópár kedvébe járni. Ezek közül csak a gödöllői valósult meg. Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát a XVIII. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KASTÉLYA GÖDÖLLŐN | tumag.hu. század közepén az ország egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) építtette. A család kihalása után több tulajdonosa is volt. A magyar állam 1867-ben vásárolta meg, s egy gyors felújítást követően koronázási ajándékként adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek a kastély és a park használati jogát. A kastély mindösszesen 136 helyiségből állt. Ebből 103 lakószoba volt, amelyek közül 67-ben a személyzet lakott. A királyi lakosztályokat a főépületben, a díszteremtől északra és délre alakították ki.
Faludy György Tanuld meg ezt a versemet Tanuld meg ezt a versemet, mert meddig lesz e könyv veled? Ha a tied, kölcsönveszik, a közkönyvtárban elveszik, s ha nem: papírja oly vacak, hogy sárgul, törik, elszakad, kiszárad, foszlik, megdagad vagy önmagától lángra kap, kétszáznegyven fok már elég - és mit gondolsz, milyen meleg egy nagyváros, mikor leég? Tanuld meg ezt a versemet. Tanuld meg ezt a versemt, mert nemsokára könyv se lesz, költő se lesz és rím se lesz, és autódhoz benzin se lesz, és rum se, hogy leidd magad, mivel a a boltos ki se nyit, s kivághatod a pénzedet, mert közeleg a pillanat, mikor a képernyőd kép helyett halálsugarat közvetít, s mert nem lesz, aki megsegít, ráébredsz, hogy csak az maradt tiéd, mit homlokod megett viselsz. Ott adj nekem helyet. és mondd el, mikor kiöntenek a lúgtól poshadt tengerek, s az ipar hányadéka már beborít minden talpalat földet, akár a csiganyál, ha megölték a tavakat, s mankóval jön a pusztulás, ha fáján rohad a levél, a forrás dögvészt gurguláz, s ciánt hoz rád az esti szél: ha a gázmaszkot felteszed, elmondhatod e versemet.Óda A Magyar Nyelvhez – Faludy György Verse - Irodalmi Jelen
Ford. : Lotte Eskelung. Koppenhága. Forlaget Fremad, 392 p. francia Les beaux jours de l'enfer. : Gara László. Paris. 1965. John Didier, 376 p. német Faludy György – Tatár Mária (Faludy Zsuzsa) – Pálóczi-Horváth György: Tragödie eines Volkes. [Egy nép tragédiája. ] Ungarns Freiheitskampf durch die Jahrhundert. Bécs. 1957. Europa Verlag, 116 p. + 37 t. Heitere Tage in der Hölle. : Hans Wagenseil. Rütten und Loening. Erasmus von Rotterdam. : Walter Seib és Waltraut Engel. Frankfurt am Main. 1973. Societäts Verlag, 290 p. = Frankfurt am Main. 1981. Fontosabb díjak, elismerések: 1991 – A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje 1993 – a Soros Alapítvány Életműdíja 1993 – Nagy Imre-emlékplakett 1993 – Budapest díszpolgára 1994 – Kossuth-díj 1997 – a MÚOSZ örökös tagja 1998 – Pulitzer-emlékdíj 2000 – Aranytoll 2001 – Don Quijote-díj 2002 – Obersovszky-emlékplakett 2002 – Gundel Művészeti-díj 2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2006 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje Forrás:
Önálló kötetek Heinrich Heine: Németország. Faludy György átköltésében. Kolozsvár. 1937. Korunk, 102 p. = 2. kiad. Bp. 1945. François Villon balladái. Officina, 96 p. = 34. 1988. Magyar Világ, 94 p. A pompeji strázsa. Versek. 1938. Officina. : A pompeji strázsán. 1945. Officina, 91 p. Dícsértessék. Középkori himnuszok. Műfordítások. Singer és Wolfner, 96 p. : Dicsértessék. Faludy György fordításában és átköltésében. 2004. Villon, 80 p. Európai költők antológiája. Cserépfalvi, 317 p. = 2., bőv. : Bp. 1946. Cserépfalvi. = Bp. 2003. Villon, 272 p. 2006. Villon. A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására. Szociáldemokrata Párt, 32 p. Őszi harmat után. 1947. Officina, 146 p. Rabelais Pantagruelje. Műfordítás. 1948. Cserépfalvi, 304 p. Szeged. 1989. JATE Könyvkiadó, 458 p. ; II. rész: 1993. 326 p. Emlékkönyv a rőt Bizáncról. Válogatott versek. London. 1961. Magyar Könyves Céh, 207 p. Levelek az utókorhoz. Toronto. 1975. Institut Marsile Ficin, 206 p. Ballada a senki fiáról.