„Az Ölelés, Amikor Elbújok A Szeretetben” - Július Első Szombatja,Az Ölelés Világnapja | Gay.Hu - Légy Önmagad: A Hős Rózsa Sándor | Magyar Idők
August 28, 2024, 11:34 pmNöveli a másikban való bizalom érzését, az önértékelést, boldogabbá tesz, felvidít. Az ölelés már az élet kezdetén rendkívül fontos – a ritkán ölelgetett gyermek lassabban fejlődik: lassabban tanul meg menni, beszélni, olvasni. Ha a babákat a pólyával jól körbeölelik, az megnyugtatja őket, könnyebben elalszanak. Mindent egybevetve kiegyensúlyozottabb felnőttekké válnak. Az emberek közötti öleléshez hasonló szerepe van a házi kedvencek simogatásának, szeretgetésének is; a gyerekeknél épp ezért fontosak a plüssök, amelyek helyettesíthetik az igazi állatokat. Az öleléshez kapcsolódóan 2001-ben Miamiban indult meg az ingyen ölelés mozgalom. Az esemény alkalmából (amelynek nincs kötött dátuma) önkéntesek "ingyen ölelés" táblákkal jelennek meg az utcán, ahol mindenkinek lehetősége nyílik egy-egy szabad ölelésre. Az Ölelés világnapja | Napjaim. Mert néha csak ennyire van szükség, hogy a napunk szebb legyen.
- Az Ölelés világnapja | Napjaim
- Kult: Egész hétvégén Rózsa Sándort ünneplik Ópusztaszeren | hvg.hu
- Seres István: Karikással a szabadságért
- Rózsa Sándor: rablógyilkos vagy népi hős? | Szeged Ma
Az Ölelés Világnapja | Napjaim
Azon személy számára, aki ezt a szeretetnyelvet beszéli, a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. Egy-egy kedves mozdulat többet mond számukra száz szónál. A tapasztalatok alapján egyébként sokkal egészségesebbek azok a gyerekek lelkileg, akiket kiskorukban sokat ölelgetnek, babusgatnak, hiszen mindannyiunknak szüksége van gyengédségre. ellenben az is megfigyelhető, hogy ha 5 (! ) napon keresztül nem ölelnek meg egy embert, depresszió kezd kialakulni nála. Megint ez az oxytocin Az oxytocinnal, mint a "kötődést hormonnal" nagyon sok szeretetről szóló tanulmányban olvashatjuk és igen, az ölelés pszichológiájában is lesz szerepe! A jó ölelés egy oxytocin nevű hormont termel, amit "szerelmi hormon"-nak is neveznek. Ennek az anyagnak számos előnye van a fizikai és mentális egészségünkre nézve. Az oxytocin többek között segít – ellazulni, biztonságban érezni magunkat, valamint félelmeinket és szorongásainkat csillapítani. Ezt a nyugtató, természetes anyagot ingyen adjuk mikor valaki a karjaink között van, gyereket babuzsgatunk, kutyát vagy macskát kényeztetünk, a partnerünkkel táncolunk, vagy egyszerűen csak barátunkat karoljuk át.
Adatvédelem áttekintése A jelen oldalon lévő cookie-k beállításaira vonatkozó választása. A Sütik fontosak egy oldal megfelelő működéséhez. Sütiket az élmény javítása érdekében használunk, hogy megjegyezzük a belépési adatokat, biztonságos belépést biztosítsunk, statisztikai adatokat gyűjtsünk az oldal optimális működéséhez, és az érdeklődési körödnek megfelelően szabjuk testre az oldalt.
Sorozaton kívüli kiadványok Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012) Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés Egy másik alkalommal a fogadós magára vonta a rablók kapitányának a haragját. Rózsa Sándor szörnyű haragra gerjedt. A fogadós a haragja elöl pedig a deszkapult mögé, s innen pedig a pincébe menekült. A fokos, amit a rablók kapitánya utána hajított, beleállt a csapóajtóba. Egy idő után a haragja elmúlt és a fogadós újra előmerészkedhetett. Boksánból Rózsa Sándor folytatta a zsákmányszerzö portyázásait azokban a környező falvakban, amelyek a császáriak oldalán álltak, Ezeres, Rafia, Monyó és Kelnik felé. A lakosok az erdőbe menekültek és a betyárok pedig visszatértek a táborba a gazdag zsákmányukkal, hoztak juhot és szarvasmarhát, és szekereket tele rézből készült bográcsokkal. Néhány an megosztották a zsákmányt a szegény lakossággal. A paraszti szőttesek szétosztásánál egyik fától a másikig vették a mértéket.
Kult: Egész Hétvégén Rózsa Sándort Ünneplik Ópusztaszeren | Hvg.Hu
Sorozaton kívüli kiadványok Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012) Az alvidéki táborban - Boksánbánya Boksánbány a A betyárok harmadik nagyobb állomása Torontál és Temes megye után a Krassó megyei Boksánbánya és környéke volt (44. kép). Bár első pillantásra úgy tűnik, talán erről tudunk a legkevesebbet, közvetett adatok és a népi emlékezet segítségével némileg "javíthatunk" az iratok hiányából adódó hátrányunkon. Mielőtt azonban erre rátérnénk, érdemes röviden elidőznünk a már korábban is említett Rákótzy Zsigmond nemzetőrségi őrnagy és a Rózsa-lovasok közötti kapcsolaton. A feldolgozások ugyanis az ő ténykedéséhez kötik a csapat katonai szolgálatának utolsó időszakát, részben pedig neki tulajdonítják a feloszlatásukat is. Vajon tényleg így volt? /2J ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I Next
Seres István: Karikással A Szabadságért
Seres István az ELTE -n végzett török-mongol szakon, és tagja volt az Akadémia Közép-ázsiai Kutatócsoportjának. Doktori disszertációját a mongol betyárvilágról írta, egyik fő kutatási területe pedig Békés megye kuruc kori története, mely a történészek számára máig fehér foltnak számít. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága által megjelentetett mű alapját a történész "asztalfiók-kutatása" adta, Seres István ugyanis egyetemista kora óta gyűjtött anyagokat a témáról. A könyv röpke pár hónap története. Arról szól, hogy Rózsa Sándor hogyan kap amnesztiát, hogy Kossuth miért fogadja el egy bűnöző segítségét, hogy hogyan szervezik meg a betyársereget, és hogy hogyan teljesít ez a sereg a Délvidéken. Seres István a betyár összes hiteles képét összegyűjtötte, s ezek közül jó néhány könyvében is látható. A munka sok újdonsággal is szolgál, hiszen a benne feltüntetett 62 irat jó része eleddig ismeretlen volt. A történésznek nem volt könnyű dolga a kutatás során, ugyanis több ország területén kellett feltárnia a levéltári forrásokat, ráadásul a témát számos legenda is övezi.
Rózsa Sándor: Rablógyilkos Vagy Népi Hős? | Szeged Ma
Főoldal Program A kétszáz éve született Rózsa Sándorra emlékeznek Ópusztaszeren Kiállítással, színpadi, zenés, bábos előadásokkal, hagyományőrző programokkal emlékeznek a kétszáz éve született Rózsa Sándorra, a leghíresebb magyar betyárra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban – közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-vel. Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A legendás betyár alakját háromnapos programsorozattal idézik meg az emlékparkban. Pénteken délután zenés toborzót tartanak a skanzenben, szombaton ugyanitt Rózsa Sándor, ha… címmel nyílik kiállítás. A pandúrok és betyárok 19. századi világát hagyományőrzők elevenítik föl, de lesz lópatkolás, ágyúdörgés és a látogatók a "vasaló" – a pásztorok jellegzetes főző és raktározó építményének – elkészítésében is segédkezhetnek a skanzen betyárfészkében. Itt mutatják be Seres István Karikással a szabadságért című könyvét, az Aranygyapjú bábtársulat pedig Rózsa Sándor, a szögedi betyár című darabját adja elő.
így került Rózsa Sándor a hatóság kezébe és a szegedi börtönbe, ahonnan azután később tárgyalásra Budára szállították. (Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei, in: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1999. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)