Magyarország Vármegyéi És Városai

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, 1910 Amíg az Alföldön szigorú erkölcsök uralkodtak, a magyarországi németeknél és a székelyeknél szemet hunytak a házasság előtti szex fölött, ami akár a szerető tartását is lehetővé tette. A fiúknak jellemzően nem kellett várni a házasságig az első szexuális élményükkel: akár egy fiatal özveggyel, idősebb menyecskével is hálhattak, jellemzően termény, ajándék fejében, de a nagyobb községekben, falvakban bordélyházak is működtek már az 1800-as évek végén. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. A katonák, a vándorszakmákat művelők, a juhászok és summások, és a tanyán élők is szabadabb erkölcsi normák szerint éltek, mivel nem estek a közösség állandóan figyelő tekintete alá. A cselédlányok is több szexuális tapasztalatot szereztek, leginkább a gazda "jóvoltából", azonban arra, hogy ezek milyenek voltak, az alá-fölérendeltségi viszonyból következtethetünk. Télen hétköznapokon, valamely szomszédos házban szoktak társasjátékokra gyülekezni, hol azután fiúk és leányok együttesen óraszámra, minden felügyelet nélkül eldévajkodnak, vasárnapokon pedig délután és este éjfélig a kocsmában többnyire ugyancsak a szülők jelenléte nélkül.

1. Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914 | Arcanum Digitális Tudománytár
2. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár
3. Magyarország vármegyéi és városai Borovszky Samu
4. Ilyen volt a szerelem és szex a paraszti világban | nlc

Borovszky: Magyarország Vármegyéi És Városai 1896-1914 | Arcanum Digitális Tudománytár

A Magyarország vármegyéi és városai, alcímén Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája egy 20. század eleji, nagy terjedelmű, magyar nyelvű, huszonöt kötetes történettudományi–földrajzi enciklopédia. Magyarország vármegyéi és városai Borovszky Samu. Jellemzői [ szerkesztés] Az 1896 és 1914 között az Országos Monografia Társaság jóvoltából megjelent, Borovszky Samu által szerkesztett, összességében több ezer oldal terjedelmű mű egy történettudományi–földrajzi a Magyar Királyság akkori vármegyéiről és településeiről. A nagy alakú, egyenként is több száz oldalas kötetek borítója a velük szinte egy időben megjelent A Pallas nagy lexikoná hoz hasonlóan díszes kialakítású, mindkettő Gottermayer Nándor könyvkötő műhelyében készült. Reprint kiadásban először – egyszerűbb formában – az 1990 -es években a Dovin Művészeti Kft., majd a 2010 -es években a Históriaantik Könyvesház, és harmadikként – abszolút korhű kivitelre törekedve – ugyanebben az időben a Pytheas Könyvkiadó jelentette meg.

Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi És Városai | Kézikönyvtár

Mérete kb. 19 x 28 cm 26 kötet. Összterjedelem: 15. 700 oldal Magyarország vármegyéi és városai a 26 kötetes monográfia fakszimile kiadása előrendelhető Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőmüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közművelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztőbizottsága közreműködésével szerkeszti Sziklay János és Borovszky Samu (1894) Hogyan készül a fakszimile kiadás Kötetenkénti eladási ár: Abaúj-Torna vármegye és Kassa 580 oldal, 6 db színes melléklet, ebből 1 kihajtós, 3 ff kihajtós m. 38. 600 Ft Bács-Bodrog vármegye I. Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914 | Arcanum Digitális Tudománytár. 480 oldal 1 kihajtós színes térkép 2 db beragasztott színes kép. 33. 500 Ft Bács-Bodrog vármegye II. 616 oldal 2 db beragasztott színes kép. Bars vármegye 568 oldal 2 kihajtós színes térkép 2 db beragasztott színes kép. 36. 800 Ft Bihar vármegye és Nagyvárad 684 oldal, 2 kihajtós színes térkép, 5 db ff melléklet 41.

Magyarország Vármegyéi És Városai Borovszky Samu

Napkelet, 1857 Egy olyan közösségben, ahol az intimitás ismeretlen fogalom volt, a szexualitás is csupán a gyerekek nemzését jelentette. Ha bárki, főleg a nő élvezte a testiséget, nem beszélhetett róla, ha nem akarta, hogy a közösség kivesse magából. De nemcsak a szexualitásról, hanem a nemiségről sem beszéltek, így előfordult, hogy az első menstruáció is meglepetésként érte a lányokat. Mivel a 19. században még rengeteg gyerek született, ami megviselte a nők szervezetét, több országban is szabályozták a születések számát. Itthon a születésszabályozás egy igen egyszerű módszerét választottak: a házasságkötés kitolása mellett a nász után a szülők egészen egyszerűen nem engedték egy hálószobában aludni a két fiatalt. A házasságtörés mindkét fél részéről súlyos bűnnek számított, azonban a család stabilitásának érdekében a környezet jellemzően a házaspár együtt maradása mellett voksolt, és mindent megtettek azért, hogy ki ne tudódjon az eset. A szigorú szabályok és a neveltetés okán, valamint azért, nehogy a falu a szájára vegyen bárkit is, a nők részéről kevés volt a szexuális kicsapongás.

Ilyen Volt A Szerelem És Szex A Paraszti Világban | Nlc

600 Ft Esztergom vármegye 472 oldal, 1 sz. térkép, 1 berag. m. Fiume és a magyar-horvát tengerpart 512 oldal 18 m. 32. 000 Ft Gomor-Kishont vármegye 678 oldal 2 térkép 12 m 27. 000 Ft Győr vármegye 464 oldal 2 térkép 2 m. 43. 200 Ft Heves vármegye 700 oldal 1 térkép 3 m Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város 492 oldal 2 térkép, 2 m Komárom vármegye és Komárom sz. város 600 oldal + m-ek 2 térkép 2 sz m. Nógrád vármegye 748 oldal 1 térkép Nyitra vármegye 736 oldal 1 térkép 6 színes m. Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye I. 492 old 1 térkép Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye II. 578 old Pozsony vármegye 752 oldal 2 térkép 12 m. 40. 000 Ft Somogy vármegye 656 oldal 1 térkép Szabolcs vármegye 576 oldal 2 térkép 12 m Szatmár vármegye 636 oldal 1 térkép, 2 m. Szatmárnémeti 316 oldal 1 térkép 27. 200 Ft Temes vármegye 464 oldal 1 térkép Temesvár 296 oldal 25. 600 Ft Torontál vármegye 632 oldal 1 térkép Vas vármegye 622 oldal, 1 térkép, 22 m. 44. 800 Ft Zemplén vármegye 568 oldal, 1 térkép, 25 m. 41.

Dédapáink idejében falun nem voltak szórakozóhelyek, helyette a fonóházakban, bálokban, családi ünnepeken és a lányos házaknál tett látogatáson ismerkedtek a fiatalok. A szomszédos falvak fiataljai rokonlátogatások és nagyobb bálok alkalmával találkozhattak, ismerkedhettek össze. Ha egy legénynek megtetszett egy lány, bizonyos napokon meglátogathatta, ugyanis léteztek külön, a fiúk fogadására kitűzött legényjáró napok. A fiút az udvaron fogadták, mert ahhoz, hogy a küszöböt átlépje, komoly szándékkal kellett érkeznie. A látogatásokkor a család jelenlétében a fiatalok beszélgettek egymással, társasjátékokat, kártyajátékokat játszottak – vagyis az intimitás, a meghitt beszélgetés mint olyan, nem létezett. Egyedül a búcsúzkodásnál, a kapufánál tölthettek egy kis időt négyszemközt, valamint este, titokban a kapunál megbeszélt rövid légyottokon – innen ered a mondás is: faképnél hagyta. Régen a díszes, faragott kapufa másik elnevezése a fakép volt, ahová, ha nem jött el a fiú, szó szerint faképnél hagyta a lányt.

July 5, 2024, 12:41 am