Mi Okozza A Globális Felmelegedést - Nyelv És Tudomány- Főoldal - Küzdjünk-E A Globális Felmelegedés Ellen?

Globális átlagban ez a változékonyság néhány tized fokos. Ismert példája ennek a belső változékonyságnak az El-Niño jelenség, ami 3-7 évente ismétlődik jellemzően az alacsony földrajzi szélességek mentén. Már a perui halászok is megfigyelték, hogy karácsony táján a halban gazdag, hideg áramlást minden évben hosszabb-rövidebb, halban szegény, meleg áramlat váltja fel. Ma már tudjuk, hogy a hideg víz felszínre törésének elmaradása a Csendes-óceán hatalmas területein több (1997/98-ban pl. 5-6°C) fokos pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek légkörzését. Kevésbé hangsúlyos az is, hogy a felmelegedés egy jelentős része természetes folyamat. A naptevékenység, a napállandó fluktuációja és a vulkánkitörések mind hatással vannak a globális éghajlatra. S bár egyre több jel mutat abba az irányba, hogy ezekben a külső tényezőkben nem történt olyan drasztikus változás az elmúlt 100 évben, ami az üvegházhatású gázok koncentrációjának megfigyelt mértékű növekedését okozhatta volna, szerepük korántsem elhanyagolható.

1. Mi is okozza a globális felmelegedést? - Az energia jövője 2017.02.14. Előadó: Szabari János - YouTube
2. Mi Okozza A Globális Felmelegedést - Nyelv És Tudomány- Főoldal - Küzdjünk-E A Globális Felmelegedés Ellen?
3. Kell-e tudnunk, hogy mi okozza a globális felmelegedést? | kpe.hu
4. Mi Okozza A Globális Felmelegedést

Mi Is Okozza A Globális Felmelegedést? - Az Energia Jövője 2017.02.14. Előadó: Szabari János - Youtube

Másrészt pedig a hűvösebb sztratoszférában gyorsabban bomló ózon ördögi körbe kerülve tovább gerjeszti a bomlást. Amikor az ózon elnyeli az ultraibolya sugarakat, hő termelődik, azonban az egyre kevesebb ózon egyre kevesebb sugárzást nyel el, így egyre kevesebb hőt termel, az egyre hűvösebb körülmények pedig kedveznek az ózon további bomlásának. Mindemellett a globális éghajlatváltozás hatására a nagy légköri áramlatok (pl. a troposzféra és sztratoszféra határán száguldó futóáramlások) helyzete és erőssége megváltozhat, ami pedig befolyásolhatja a sztratoszféra áramlásait és stabilitását, végső soron pedig módosíthatja az ózonréteg hőmérsékleti és légnedvességi viszonyait, ezáltal pedig az ózon keletkezését és bomlását. Így tehát ahelyett, hogy az ózonlyuk okozná a globális felmelegedést, épp az ellenkezője igaz: az alsó légkör melegedése és az ennek következtében hűlő magaslégkör tovább fokozhatja az ózonpajzs vékonyodását. Az ózont bontó mesterséges vegyi anyagok korlátozását és tiltását elrendelő nemzetközi megállapodás, a Montreali Jegyzőkönyv kiváló példa arra, hogy a tudományos tények fényében egyetemesen a világ 197 országa képes volt közös környezetvédelmi célban megállapodni és hatékony konkrét intézkedéseket hozni az ózonréteg (és ezáltal a földi élet) védelmére.

Mi Okozza A Globális Felmelegedést - Nyelv És Tudomány- Főoldal - Küzdjünk-E A Globális Felmelegedés Ellen?

Folyton azt halljuk, hogy a környezetszennyezésért csakis mi, emberek vagyunk felelősek – aztán néha megjelenik a vélekedés, hogy a Föld is bőven ereszt magából szén-dioxidot, és nem érdemes csak ránk fogni a bolygó pusztulását. De mi az igazság? Egyáltalán miért jelent nagy veszélyt a klímaváltozás? Hogyan akadályozható meg a globális felmelegedés, miként és milyen gyorsan megy végbe az éghajlatváltozás, és mi, emberek mennyire tudjuk befolyásolni? A globális klímaváltozás okai Az igazság, hogy a globális felmelegedés valójában emberi és természeti okokra is visszavezethető – de nem mindegy, hogy milyen mértékben. A Föld klímája azon múlik, hogy mennyi hő érkezik a Naptól a bolygóra, és hogy a bolygó mennyit ver vissza, és mennyi ragad be a légkörben. Ezt nagyban befolyásolják az üvegházhatású gázok – minél több van belőlük a légkörben, a hő annál inkább megmarad a földfelszín közelében, magasabb hőmérsékletet okozva, és elindítva azt a folyamatot, amelyet most globális felmelegedésnek nevezünk.

Kell-E Tudnunk, Hogy Mi Okozza A Globális Felmelegedést? | Kpe.Hu

Habár ugyanarról a molekuláról van szó (O3), fontos hangsúlyozni, hogy a "káros ózon" a felszín közelében alakul ki időszakosan, és semmi köze a "védelmező" magaslégköri ózonhoz és az "ózonlyukhoz". Fotokémiai szmog Los Angeles városa felett (Fotó: Jon Sullivan) Hatással lehet a globális felmelegedés a magaslégköri ózonrétegre? Kutatások szerint igen. Az 1960-as évek óta a légkör különböző magasságaiban végzett mérések alapján az alsó légkör (troposzféra) erőteljesen melegszik, a magaslégkör (sztratoszféra) pedig hűl. A kémiai folyamatok, melyek kényes egyensúlyban tartják az ózon keletkezését és bomlását a sztratoszférában, rendkívül érzékenyek a hőmérsékleti és légnedvességi viszonyok változására – a hűvösebb körülmények kedveznek az ózon bomlásának. A sztratoszféra hűlését több összefüggő okra vezetik vissza a kutatók. Egyrészt a troposzférában felhalmozódott üvegházhatású gázok ("a Földet körülölelő meleg takaró") csapdába ejtik a földfelszínről az űr felé sugárzott hosszúhullámú hősugarakat, így azok már nem jutnak el a légkör felsőbb rétegeibe.

Mi Okozza A Globális Felmelegedést

Széleskörű tudományos konszenzus van abban, hogy az üvegházhatású gázok megnőtt légköri koncentrációja növeli az átlaghőmérsékletet és ezzel a globális felmelegedés ütemét. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy sokkal egyszerűbb megmérni és megbecsülni a felszíni hőmérsékletváltozást, mint a háttérben megbújó okokat azonosítani. Arra vonatkozóan, hogy a felmelegedés mennyiben természetes folyamat és mennyiben emberi tevékenység eredménye, sokkal óvatosabb állításokat találunk. A klíma tényleges változása három, valószínűleg egymással párhuzamosan ható okra vezethető vissza. Ezek az éghajlati rendszer (minden külső hatás nélküli) belső ingadozásai; a természetes külső tényezők miatti és az antropogén, emberi tevékenységtől függő hatások. A tudósok megállapították, hogy számos emberi tevékenység járul hozzá a globális felmelegedéshez azáltal, hogy túlzott mennyiségű üvegházhatást okozó gázok kerülnek a légkörbe. Az üvegházhatású gázok, mint pl. A széndioxid, felhalmozódnak a légkörben, és olyan hőcsapást vesznek fel, amely általában a külső térbe kerül.

Az emberi tevékenység okozta hatások jelentősége azonban az iparosodás óta egyre nagyobb. A Föld lakossága az 1800-as években, az ipari forradalom hajnalán körülbelül 1 milliárd lehetett. Az életszínvonal javulásának és az egészségügyi ellátás fejlődésének eredményeként mindössze 100 év alatt a világ népessége megduplázódott. Ma pedig több, mint 7 milliárd ember él a bolygón és ez a szám még mindig növekszik. Ennek az embertömegnek az ellátása és az életszínvonal emelkedésével a növekvő igényeknek a kielégítése pedig nyilvánvalóan jobban megterheli a bolygót, mint akár száz évvel ezelőtt. A mezőgazdaság, állattenyésztés egyre nagyobb területeket hasznosít, míg az energiaigény hasonlóan exponenciális növekedése a fosszilis energiahordozók szerepét növelte ezzel párhuzamosan. A Nasa és a fent már hivatkozott IPCC jelentés szerint "nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a XX. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy része az antropogén üvegházhatású gázok koncentráció-növekedésének tudható be".

Alkalmazkodni kell Camargue régió, és a törékeny tengerparti élőhely őrei a klímaváltozás valóságával néznek szembe. Anaïs Cheirona helyi nemzeti park vezetésében dolgozik. "A természet rugalmas. Tud alkalmazkodni, de csak rendszerben képes erre, az evolúció segítségével, egy olyan időkeretben, amilyen ma nem áll rendelkezésére" - mondja. Egy friss megközelítés szerint nem építenek újabb töltéseket a partra a környék védelme érdekében. "Úgy döntöttünk, hogy nem harcolunk a tengerpart eróziója, a víz hatása ellen Camargue természetes élőhelyein" - folytatja Cheiron. "Ehelyett úgy határoztunk, hogy visszavonulunk, és inkább alkalmazkodunk az erózióhoz és a vízszint emelkedéséhez, ahelyett hogy harcolnánk ellene. " A víz az úr Camargue egyetlen példa a sok közül. A világ tengerei átlagosan 25 centimétert emelkedtek 1900 óta, a következő évszázadban pedig a változás még gyorsabb lesz a várakozások szerint. A probléma méretéről Jean Jalbert beszélt nekünk: "Ugyanaz történik bolygószerte számos helyen, mint itt.

July 4, 2024, 10:31 pm