Fekete Párduc Grosics Edina
July 17, 2024, 1:34 amMiközben már életében stadion (a tatabányai) és általános iskola is felveszi a nevét, s akkor még nem említettük a gyulai Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiát, ő maga többször is jelét adja korunk sajátos nyelvi formában is megmutatkozó, hisztérikus, "frontharcos" mentalitásának. A FEKETE PÁRDUC | KulturSzalon. 2009-ben például azzal utasította el a neki megszavazott budapesti díszpolgári címet, hogy nem kíván "a sztálini, bolsevik társasággal egy tálból cseresznyézni". Fotó: MTI Szegény, idővel a mind több súlyos betegséggel küzdő Grosics rendre ott szerepel a jobboldali és még jobboldalibb rendezvények és szervezetek virtuális biodíszletversenyének helyezettjeivel. Stallumai között pedig egymás mellett szerepelnek olyan, néha egészen abszurd címek, mint a Ferencváros hivatalos játékosa (leigazolásának ideje: 2008), illetve a Horthy Miklós Társaság fővédnöki címe – egy jó ideig nem történhet Horthy-szobor, emléktábla, utca és hídavatás meleg bajtársi üdvözlete nélkül. Nehéz e közéleti szárnyalásban mást látni, mint egy idősödő ember széles körű ambícióinak, fékezhetetlen szereplési vágyának kései, töredékes beteljesülését.
Fekete Párduc Grosics Akademia U19
Mehetett volna azon a bizonyos vasárnapon a templomba is, de a pályára ment. Mehetett volna külföldre is 1956-ban, de itthon maradt. Döntéseiben mindig szilárd volt, a kapuban és civil életében is. 1926. február 4-én Dorogon született a legismertebb és legeredményesebb magyar labdarúgó kapus, Grosics Gyula. Bár 2014 óta nincs velünk, hatása, szellemisége még ma is áthatja a magyar futballt. Egy velünk élő legenda. Nevét viseli labdarúgó akadémia, stadion, kapusiskola, klub, és fővárosi általános iskola is. Ami közös az említett helyeken megforduló sportolókban, látogatókban, diákokban és nézőkben, az a tisztelet, ami a név tulajdonosának jár. A ministránsból lett Fekete Párduc- Grosics Gyula - Nemzeti.net. A nagyság azonban nem jelent feltétlenül megközelíthetetlenséget. 2003. november 25-én, amikor az Aranycsapat szobrát felavatták Szegeden, még élt Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is. Mindketten készségesen álltak a riporterek rendelkezésére, dacára a hideg időnek, dacára annak, hogy komoly sor állt, hiszen mindenki szeretett volna interjút készíteni velük.
Szinte negyedik hátvédként szerepelt és indította a csapattársakat. Grosics 1948 és 1954 között a veretlen magyar válogatott állandó kezdő kapusa volt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott és 1952-ben a Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Az 1954-es svájci világbajnokságon mindenki magyar győzelemmel számolt. Az 1956-os forradalom leverése után szétesett az Aranycsapat, de Grosics több csapattársával együtt az itthon maradás mellett döntött. A válogatott kapusa maradt, de egy évre eltiltották a pályától. Később szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is. A FIFA statisztikái szerint 1954 és 1962 közt Grosics 21 FIFA-tornán játszott meccsen védte a magyar válogatott kapuját (ebben 15 nyert meccs volt és két döntetlen). A világbajnokságokon játszott 11 meccsen 17 gólt kapott, a hat világbajnoki selejtezőn hatot, az öt olimpián játszott meccsen pedig csak kétszer tudták bevenni a kapuját. Fekete párduc grosics akademia u19. A legtöbb gólt egy meccsen belül az 1954-es világbajnokság csoportmérkőzésein a németek ellen játszott találkozón kapta.