Az Ókori Egyiptom Emlékei
July 2, 2024, 5:10 pmÚj!! : Kareh és Jerikó · Többet látni » Második átmeneti kor A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Új!! : Kareh és Második átmeneti kor · Többet látni » Nílus A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján a második leghosszabb) folyója. Új!! : Kareh és Nílus · Többet látni » Ré Ré napisten Ré és Ámon IV. Ramszesz sírjában Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene. Új!! : Kareh és Ré · Többet látni » XIV. dinasztia Az ókori egyiptomi XIV. Új!! : Kareh és XIV. dinasztia · Többet látni » XV. dinasztia A XV. Új!! : Kareh és XV. dinasztia · Többet látni » XVI. dinasztia Az Ókori Egyiptom XVI. Új!! : Kareh és XVI. dinasztia · Többet látni »
- Az ókori egyiptom építészete
- Az ókori egyiptom története és kultúrája
- Az ókori egyiptom térképe
- Az ókori egyiptom művészete ppt
- Az ókori egyiptom művészete
Az Ókori Egyiptom Építészete
A piramis és a fáraó Az ókori egyiptomi birodalmak élén álló uralkodó, a fáraó hatalma korszakonként változott. Az óbirodalom első időszakában uralkodó korlátlan hatalmú fáraókat "Aranyló Napnak", "nagy Istennek", később "Ré napisten fiának" nevezték. Már uralkodásuk kezdetén megkezdték hatalmas, gúla alakú síremlékeik (piramisok) építtetését. Az első piramisok lépcsősek voltak, s feltételezik, hogy azt a "létrát" szimbolizálták, melyen keresztül a fáraó lelke az égbe jut. A sima gúla alak később jelent meg, s a Nap jelképének is tartják, mert élei úgy tartanak szét, ahogy a nap sugarai. A piramis csúcsán eredetileg látható volt egy dombormű, mely a szárnyas napkorongot ábrázolta. A leghíresebbeket, a gizai piramisokat a IV. dinasztia uralkodói, (Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz) emeltették a Kr. e. III. ezredben, nem messze a fővárostól, Memphisztől. (A legnagyobb Kheopszé, magassága 146, 59 m - ami nagyjából egy mai negyven emeletes háznak felel meg. Alapterülete 230x230 m. ) Oldalaik pontosan a négy égtáj felé néznek.Az Ókori Egyiptom Története És Kultúrája
(Királyok völgye. ) A sírok bejáratait igyekeztek felismerhetetlenné tenni. Ennek ellenére ezeket is meglelték, és kirabolták az ókor vége felé. Egyetlen sír került elő érintetlenül (1922-ben), a Kr. XIV. században uralkodott Tutanhamoné. A kőszarkofágban négy, egyre kisebb díszes, aranyozott ládát találtak, ebben további három múmia formájú aranyozott illetve - legbelül - színarany koporsót, és legbelül, egy aranymaszk alatt, magát a múmiát. Körötte használati tárgyak, melyekre szüksége lehet a túlvilágon: ékszerek, társasjátékok, trónszék stb. Hiába gyönyörűséges az ókori egyiptomi alvilág, bejutni ide még a királynak sem könnyű. A mumifikálás és temetés minden mozzanata során megfelelő imákat kellett elmondani, hogy az utat biztosítsák számára, és végül Ozirisszá válhasson. Az utolsó szertartás során egy pap egy vésőszerű eszközzel úgy tett, mintha a múmia szemeit és száját megnyitná, ezzel "ébresztve" a túlvilági életre. Még nehezebb volt a dolguk az egyszerű lelkeknek. Az utazás közben ezer veszéllyel, démonnal kellett szembenézniük, de a legnagyobb próbatétel akkor érkezett el, amikor Ozirisz, az alvilág ura elé járultak.
Az Ókori Egyiptom Térképe
Fordítás közben felfedezte, hogy i. e. 1500 körül íródott, de nyilvánvalóan egy ezer évvel régebbi eredetiből írták át, gyakorló orvosok számára készült referenciaként, és a betegellátás merev eljárásait határozta meg. Először is az orvosnak ki kellett kérdeznie a beteget. Másodszor fizikális vizsgálatot végeztek a szaglásuk segítségével, ellenőrizték a pulzust és megtapogatták a szívdobogást. Harmadszor a vizeletet, a székletet és a köpetet vizsgálták, végül egy három lehetőségből álló prognózishoz jutottak. Az orvos eldönti, hogy kezelhető betegségről van-e szó, olyan betegségről, amellyel meg lehet küzdeni vagy olyanról, amely ellen semmit sem lehet tenni. Az Ebers-papirusz többi része több mint hétszáz gyógymódot és ráolvasást tartalmaz, igaz, a gyógynövény-összetevők közül a fordítási nehézségek miatt sok még mindig ismeretlen. Az ókori Egyiptom orvostudományának szakterületei Az egyiptomi történelem során az Óbirodalomtól a Ptolemaioszokig számos orvos szakosodott. Amint azt Hérodotosz is megjegyezte, a sírokon található feliratok és az orvosi papiruszok azt mutatják, hogy Egyiptomban ideggyógyászok, szemészek, fogorvosok, gasztroenterológusok, proktológusok és belgyógyászok is praktizáltak.
Az Ókori Egyiptom Művészete Ppt
A fűzfa és mirtusz főzetét a gyulladások és ízületi fájdalmak enyhítésére használták, ami a szalicin használatának rendkívül korai előfutára, ahogyan azt ma az aszpirinben használják. Egyéb használt növények és ásványi anyagok közé tartozik a csicseriborsó, a lóhere, a kannabisz, az endívia, az írisz, a mustár, a rózsa, a rozmaring, a tövis, a spárga, a tojás, a máj, a viasz, a kömény, az édeskömény, az aloe, a ricinusolaj és a széklet. Szembetegségek, paraziták és az első protézis Különböző szembetegségek endémiásak voltak a térségben, beleértve a Chlamydia trachomatis baktérium okozta trachoma okozta vakságot. A szemfertőzések kordában tartásának egyik módja a kozmetikumok használata volt. A szemceruzát antimonnal készítették, amelynek antibakteriális hatását vizsgálják. Hasonlóképpen, az ókori egyiptomiak által kedvelt zöld szemhéjfesték a színét a rézből nyerő malachitból készült, amely szintén erős antibakteriális szer. A műcégtag legkorábbi tárgyi bizonyítéka egy lány nagylábujja egy papi sírban, i.
Az Ókori Egyiptom Művészete
Összeállításuknak sok esetben rituális célja volt, és szerkesztési elvük jól tükrözi az egyiptomiak saját államukról alkotott fogalmát. Tutanhamon és felesége, Anheszanamon ábrázolása a fáraó trónjának háttámláján Az ilyen listák az erős uralkodó irányítása alatt álló egyiptomi állam töretlen egységét és folyamatos fennmaradását (egyiptomi fogalommal megújulását) voltak hivatottak biztosítani, hiszen az egyiptomi uralkodó feladatainak ellátásával a világ (folyamatosan megújuló) rendjét tartotta fenn. Ezért a listákból kihagyták azokat a királyokat, akik olyan időszakban ültek a trónon, amikor Egyiptom területe fölött megszűnt az egységes politikai hatalom, valamint azokat a királyokat is, akiknek uralkodását a későbbi egyiptomi hagyomány nem tekintette legitimnek. Az egyiptomiak így a politikai és hatalmi változások által tagolt történelmüket folyamatos lánccá fűzték. Egy másik forrástípusnak, a királyfeliratoknak gyakori motívuma volt az ellenséges területek és népek legyőzéséről szóló, történeti hitelességében sokszor megkérdőjelezhető beszámoló, amely mindig az egyiptomi uralkodó győzelméről és a legyőzöttek alávetéséről tudósít.
Forrás: Kapcsolódó cikkek