Térd Oldalszalag Fájdalom

Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej

Bár eredetileg Gobbi Hildának íródott a darab, az alkotók tartottak attól, hogy nem fogja tudni eljátszani a szerepet, így Máthé Erzsire osztották a karaktert. Később azonban Zsámbéki Gábor meggondolta magát és mégis Gobbi játszhatta el a Vénasszonyt. Gobbi halála után Törőcsik Mari vette át a szerepet. Spiró györgy csirkefej mek. Az eredeti szereposztás: Vénasszony: Gobbi Hilda Tanár: Papp Zoltán Nő: Bodnár Erika Apa: Vajda László Anya: Csomós Mari Srác: Varga Zoltán Haver: Vajdai Vilmos Törzs: Ujlaki Dénes Közeg: Eperjes Károly Előadónő: Ronyecz Mária Csitri: Zsíros Ágnes Bakfis: Szalai Krisztina f. h. Források [ szerkesztés] Sulinet irodalom érettségi tételek HUNLIT: Spiró György Katona József Színház weblapja. Archívum Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Ez volt Gobbi Hilda művészpályájának utolsó színházi bemutatója. További információk [ szerkesztés] A darab bemutatói a Digitális színháztörténet platformon

Spiró György: Csirkefej - Budapest - 2020. Okt. 29. | Színházvilág.Hu

A Gobbi Hilda utolsó nagy szerepét jelentő bemutató 1986. október 27-én volt a Katona József Színházban, az utolsó, ötvenedik előadásra 1987-ben került sor. Katonajozsefszinhaz.hu. A mű sikerét jól mutatja, hogy a Csirkefej megkapta a legjobb új magyar drámának, a Zsámbéki Gábor rendezésében színpadra vitt darab pedig az évad legjobb előadásának járó Színikritikusok Díját. Spiró színházelméleti monográfiájában különbséget tett az irodalmi értékű dráma és a közönségnek szánt darab közt, a következőképpen írva le a két fogalom különbségét: "darab az, ami az adott színház lehetőségeire és igényeire szabva, előadás céljából íródik; dráma az, amit – az író szándékától esetleg függetlenül – az adott színházban nem lehet eljátszani, színpadi létezése nehézségekbe ütközik. " A Csirkefej ebben az értelmezésben populáris igényeket kielégítő darabnak számít, melynek megkomponálásakor elsődleges szempont volt a színházi előadhatóság. A mű szerkezeti felépítése szerint tizenhat jelenetből áll. A szereplők nem rendelkeznek tulajdonnévvel, az író csupán köznévi megjelöléssel különbözteti meg őket egymástól.

Ma Este Színház! - Last Minute Színházjegy, Féláron

Spiró ehhez felhasználta az irodalomtudományi zsargon karikírozásának eszközét is, amikor a második felvonás egyik jelenetében a diáklányok hol nevetve, hol kínlódva a Menekülés az Úrhoz Ady-vers tudományos elemzését próbálják megérteni. A szöveg egyes szakkifejezéseit, illetve gondolatait a szerző ugyanis szó szerint Király István vaskos Ady-monográfiájából vette át, melynek komikus hatásával a premieren gyanútlanul megjelenő irodalomtudós is szembesülhetett. A Csirkefej esztétikai hatásának másik forrását a tragikus irónia jelenti. A sorsukat alakítani képtelen szereplők élete nem nélkülözi teljes egészében a tragikus vonásokat, ennek oka mégsem a határait átlépő hős nagyságot nem nélkülöző, végzetszerű bukásában rejlik, hanem a társadalmi kiszolgáltatottságukból kitörni képtelen emberek szorult élethelyzetéből. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. A darab ugyanakkor nem menti fel őket sorsuk iránt viselt felelősségük alól, kudarcuk mégis túlmutat személyes cselekvési szabadságukon. A katarzis lehetőségét a műben az irónia oly módon ellenpontozza, hogy a bűn és bűnhődés összefüggésében értelmezhető tragikus vétség által előidézett megtisztulás helyett épp az emberi szándékok ellenében megvalósuló bűnelkövetés fejlődésrajza tárul fel, ami legfeljebb megütközést vált ki a nézőből.

Katonajozsefszinhaz.Hu

Született 1985 2. Műfaja - Spiró meghatározása: tragédia (a kettős gyilkosság; a véres indítójelenet indokolja ezt) - a szakirodalom gyakran tragikomédiának nevezi 3. Címe - a darab megírásának vége felé születik a cím - utal a híres nyitójelenetre - szokatlan, figyelemfelkeltő, asszociatív cím => atmoszférateremtő 4. Alapötlet - Székely Gábor kérte meg Spirót, hogy írjon Gobbi Hildának egy darabot - Gobbi haláláig vele játszották (később Törőcsik Mari veszi át a szerepet) A mű cselekménye, helyszíne, szerkezete 5. Cselekmény a. fabula: előbb a macskáját, végül magát az öregasszonyt is megöli két fiú egy külvárosai ház udvarában b. szüzsé: => a ház lakói (Nő, Tanár, Anya, Apa) => a környező világ lakói (Haver, Csitri, Bakfis, Törzs, Közeg, Előadónő) => a nevelőotthon lakója: Srác => a lakók múltja (Vénasszony, Nő, Apa, Anya, Srác) => a macska megölésének körülményei, temetése => a garázs stb. Spiró György: Csirkefej - Budapest - 2020. okt. 29. | Színházvilág.hu. 6. Helyszín- egy szanálásra ítélt, Budapest külső kerületi földszintes ház udvara (állandó díszlet) 7.

[ citation needed] Selected bibliography [ edit] Novels [ edit] Kerengő (1974) Az Ikszek (1981) A Jövevény (1990) A Jégmadár (2001) Fogság (2005). Captivity, trans. Tim Wilkinson (2015) Messiások (2007) Feleségverseny (2009) Tavaszi Tárlat (2010) Diavolina (2015) Kőbéka. Mesély (2017) Plays [ edit] 1982 – A békecsászár (Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) 1987 – Csirkefej (Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) 1997 – Mohózat (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett) 2002 – Honderű (Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés) Poetry [ edit] História (1977) References [ edit] External links [ edit] An English translation of the play Chickenhead Home page with reviews of the novel Fogság, in Hungarian Archived 2008-12-29 at the Wayback Machine

July 5, 2024, 3:12 am