Bezerédj Amália Flóri Könyve
July 17, 2024, 5:11 amBezerédj Amália:Flóri könyve, a hídjai kisdedóvó alapítója. Ma már sajnos kevesen tudják, hogy Bezerédj Amália (1804-1837) a szerzője gyermekkorunk játékos mondókájának: "Csip, csip csóka, / Vak varjúcska! / Jó volt-e a / Kis fiúcska, / Ne csípd meg őt, / Vak varjúcska / Hess! ". Anyja Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő… Tovább Köztudomású, hogy gróf korompai Brunszvik Teréz Angyalkertje volt az első magyarországi óvoda. A budai, krisztinavárosi Mikó utcában, 1828. június 1-jén létrehozott első intézetet még kettő hasonló követte szintén Budán, a Várban és a Vízivárosban. Valószínű, hogy 1828-ban a hidjai (Tolna megye) Bezerédj-birtokon is működött már egy, kisgyermekek számára alapított, közelebbről nem ismert "kisdedtelep", azonban az csak menhely lehetett, egészen valószínű, hogy nem működött még óvodaként. Vélhetően lényegesen kevesebben tudják, hogy az Angyalkertben az oktatás nyelve német volt, a filantróp grófnő elsősorban a városi szegény gyermekeken kívánt segíteni. Buda lakossága döntően német nyelvű volt, maga Brunszvik Teréz sem beszélt magyarul.Bezerédj Amália Flóri Könyve Videa
Ezért vált aztán "lelki profiljává" a nőkérdés, a nők boldogulása a szellemiek terén, illetve a kicsinyek nevelése. A gyermekirodalom formálása először saját kislányának születése után kezdődött. 1834. május 7-én Pozsonyban, ahol Amália férje országgyűlési képviselő volt, született meg Flóri, a "diétai kislány", ahogy Deák Ferenc nevezte. A Flóra, Flóri keresztnév meghonosítói Magyarországon a Bezerédj-házaspár volt. Az édesanya kislányának címezte írásait, de ez lassan kiterjedt egy olyan álom megvalósítására is, amely már a hidjai és szomszédos településeken lakó kisgyerekeket is "bevonzotta". "Az úri lak udvarában volt présház lőn egy nagyobb és egy kisebb szobává átváltoztatva, mellyekben egyszerűen, sok előkészület nélkül Wilderspinnek könyve után a tisztelt két hölgy (Bezerédj Amália és húga, Etelka) a kisdedóvást és azzal egybekapcsolva korosb gyermekeknek is osztályonkénti tanítását egy tanító segedelmével elkezdette. " (Kisdedóvókat Magyarországban Terjesztő Egyesület Évlapjai beszámolója, 1843. )Bezerédj Amália Flóri Könyve Elemzés
Bezerédj Amália egész életében a maga sajátos, de felettébb sikeres eszközeivel harcolt a nők egyenjogúságáért, a kisgyermekek magyar nyelvű neveléséért, a nők közéleti szereplésének elfogadtatásáért az irodalom, a zene és egyéb művészetek valamint a tudomány területén. Kisfaludy Károly 1819-ben bemutatott ismert színművében, A kérők bena Bezerédj házaspárt formálta meg. A Flóri könyvéről először a Figyelmező, az Athenaeum Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály által szerkesztett melléklapja ad ott hírt (1839. novemberben). Bezerédj István több példányt vásárolt Samuel Wilderspin Infant Education című, Joseph Wertheimer által németre fordított és kibővített változatából. A könyv döntő szerepet játszott a hidjai óvoda létesítésében. Bezerédj adott egy példányt Kossuth Lajosnak is, aki később, fogságában a munka jelentős részét magyar nyelvre fordította. A Szekszárdi Kaszinó 1896-ban határozta el, hogy emléket állít Bezerédj Istvánnak. A szobor azonban csak a Kaszinó fennállásának századik évfordulóján készült el (Konrád Sándor alkotása, Szekszárd, Béla tér, a Megyeháza kertje, 1942).
Írásai visszhangtalansága miatt kezdett el magyar nyelven írni. Az első kisdedóvó megalapítása (Buda, 1828. jún. 1. ) után ő is hasonló intézmény alapítását tervezte Hidján. Rábeszélte Augusz Antalt az első vidéki óvoda megalapítására, majd gyűjtést szervezett a létesítendő intézmény javára. 1825 A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) című gyűjteményben A. d. B monogrammal megjelenik nyomtatásban Amália verbunkos kottája. 1826 Bezerédj István és Amália látogatást tesznek Veszprémben a 13 éves Bezerédj Lászlónál. A házaspár nagy hatással van a fiatal fiúra, aki Amáliát követve zenél, és István példájára a jogi pályát választja. 1828 Férjével együtt segítik a kápolnai és hidjai "oskolák" működését. Édesapja megvásárolja a kis- és nagysennyei és újlaki birtokrészeket. Ettől kezdve Amália szülei Sennyén élnek. 1829 Amália édesapját a Kőszegi Kerületi Tábla elnökévé választják, így Sennye mellett a család téli lakhelye Kőszeg lesz. 1830 Férjét, Bezerédj Istvánt Tolna vármegye követének választják, így az országgyűlések ideje alatt Pozsonyban élnek.