Gyász: Elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-Díjas Filozófus | Mazsihisz

Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016). 1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel. Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. Megdöbbentő írás jelent meg Heller Ágnes halálának körülményeiről - OLKT.net. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

1. Heller Ágnes filozófus emlékére - Cultura.hu
2. Megdöbbentő írás jelent meg Heller Ágnes halálának körülményeiről - OLKT.net

Heller Ágnes Filozófus Emlékére - Cultura.Hu

"Hogy miért fontos tudni az embernek, hol van eltemetve? Nem tudom a magyarázatát. Azt viszont tudom, hol akarok nyugodni" - mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban a pénteken, 90 évesen elhunyt Heller Ágnes. Az 1999 novemberében készült interjút változtatás nélkül közöljük. "Születésemkor apám állítólag azt mondta, szeretné, ha filozófus vagy zeneszerző lennék. Heller Ágnes filozófus emlékére - Cultura.hu. Ezen később nagyokat mulattam" - mesél önnön kezdeteiről a 70 éves filozófus asszony valami olyat, amit napjaink neomisztikusai minden bizonnyal borzongva emlegetnének. Az apai vágyakat legalább felerészben teljesítő, eredetileg vegyésznek készülő leány úgy lép az apja elképzelte útra, hogy Lukács György baloldali gondolkodó egy történetfilozófiai kurzusán bár "egy kutya betűt nem értettem, mégis azt éreztem, hogy ez minden másnál fontosabb". A mester utóbb annyira érthetővé válik, hogy Heller 1951-ben már végez is az ELTE filozófia-magyar szakán, majd Lukács mellett aspiráns, utóbb tanársegéd lehet. Kétszer is "megjárja" a pártot, előbb 1947-ben lép be - de később kizárják -, majd 1953-ban ez a második menet 1958-ig tart.

Megdöbbentő Írás Jelent Meg Heller Ágnes Halálának Körülményeiről - Olkt.Net

Nemzetközi hírű filozófus, Lukács György tanítványa, a Budapesti Iskola egyik alapítója. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. A New York-i Egyetem Új Társadalomtudományi Főiskoláján és az ELTE-n tanít. Művei 14 nyelven olvashatók. Főbb művei: - Az arisztotelészi etika és az antik éthos. Bp., 1966. - A reneszánsz ember. Bp., 1967. - A mindennapi élet. Bp., 1970. - Az ösztönök. Az érzelmek elmélete. Bp., 1978. - (Fehér Ferenccel) Egy forradalom üzenete. Bp., 1989. - Általános etika. Bp., 1994. - Erkölcsfilozófia. Bp., 1996. - Leibniz egzisztenciális metafizikája. Bp., 1995. - A szégyen hatalma. - Az idegen. Rekviem a XX. századért. Bp., 1997. - Életképes-e a modernitás? Debrecen, 1997. - Bicikliző majom. Bp., 1998. - Személyiségetika. Bp., 1999.

Később a 25. évfordulóra Ausztráliában könyvet is írt az akkori eseményekről férjével, Fehér Ferenccel együtt, ez Magyarországon csak szamizdat kiadványként jelenhetett meg. Az ELTE Filozófia Tanszékén működő Budapesti Iskola tagja volt egészen 1958-ig, amikor politikai okokból Lukács Györggyel együtt eltávolították. Első önálló műve Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában címmel még ez előtt, 1957-ben jelent meg, és annyira vonalas álláspontot képviselt az író életművével kapcsolatban, hogy Heller később maga is tévedésnek nevezte. 1958-ban 56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet sem kaphatott. Életének ehhez a szakaszához köthető az MSZMP KB-nak címzett, 1959-es keltezésű, "elvtársi önkritikát" gyakorló levele, melyben úgymond szembenéz politikai hibáival, mindenekelőtt azzal, hogy alábecsülte az "ellenforradalom" veszélyességét. A kordokumentumnak tekinthető levél napvilágra kerülése 2011-ben kínos helyzetbe hozta Hellert, aki a hűségnyilatkozatot azzal magyarázta, hogy férjének akart segíteni.

July 17, 2024, 10:57 pm