Ferenc Pápa Karácsonyi Üzenete: Jézus Hozzon Békét És Reményt A Háborúktól És A Járványtól Meggyötör - Nemzeti.Net - A Szent Korona
July 16, 2024, 5:39 pm2020. december 25. 15:16 - 2 perc A testvériség fontosságáról beszélt Ferenc pápa karácsonyi üzenetében Minden korábbinál nagyobb szükségünk van a testvériségre – hangoztatta virtuális karácsonyi üzenetében pénteken Ferenc pápa, emlékeztetve az ökológiai válságra és a világjárvány által súlyosbított gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre.
- Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros karácsonyi üzenete :: baznyesz-miskolc.hu
- Ferenc pápa karácsonyi üzenete
- Ferenc pápa karácsonyi Urbi et Orbi üzenete
- A szent korona szerkezete
Ferenc Pápa És Erdő Péter Bíboros Karácsonyi Üzenete :: Baznyesz-Miskolc.Hu
Arra kaptak ugyanis meghívást, hogy munkálkodjanak, vagyis evangelizáljanak magatartásuk révén. És az első konkrét cselekedet, amellyel a tanítványok küldetésüket végzik, az éppen az, hogy kettesével mennek. A tanítványok nem "szabadúszók", nem prédikátorok, akik nem hagynak szóhoz jutni másokat. Ferenc pápa karácsonyi üzenete. Mindenekelőtt életükkel hirdetik az evangéliumot: azzal, hogy tudnak együtt lenni, hogy tudják egymást kölcsönösen tisztelni, hogy nem akarnak a másiknál tehetségesebbnek mutatkozni, így életük egybehangzó utalás az egyetlen Mesterre – fejtette ki tanításában Ferenc pápa. Testvériség nélkül nem halad előre az evangelizálás Ki lehet dolgozni tökéletes lelkipásztori terveket, meg lehet valósítani jól sikerült projekteket, mindent meg lehet szervezni a legapróbb részletekig; összehívhatunk tömegeket és rendelkezhetünk számos eszközzel, azonban, ha nincs készség a testvériségre, az evangéliumi küldetés nem halad előre – fejtette ki Ferenc pápa, majd felidézett egy történetet, amelyet egy misszionárius mesélt el, aki egy rendtársával együtt elindult Afrikába.
Ferenc Pápa Karácsonyi Üzenete
A pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, melyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek. (MTI)Ferenc Pápa Karácsonyi Urbi Et Orbi Üzenete
Jézus, a világ Üdvözítője, tekintsen mindazokra, akik szenvednek Ukrajnában és adja meg annak a szeretett földnek, hogy leküzdjék a feszültségeket, legyőzzék a gyűlöletet és az erőszakot és lépjenek a testvériség és a kiengesztelődés új útjára. Ferenc pápa karácsonyi Urbi et Orbi üzenete. Az Üdvözítő Krisztus adjon békét Nigériának, ahol (ezekben az órákban is) újabb vért ontanak és túl sok személyt igazságtalanul megfosztottak szeretteiktől és túszul ejtettek vagy lemészároltak. Békéért fohászkodom az afrikai földrész többi részéért is. Gondolok különösen Líbiára, Dél-Szudánra, a Közép-Afrikai Köztársaságra és a Kongói Demokratikus Köztársaság különböző régióira; és kérem mindazokat, akik politikai felelősséggel rendelkeznek: kötelezzék el magukat a párbeszéd révén az ellentétek leküzdésére és tartós testvéri együttélés építésére. Jézus mentse meg az erőszak sok serdülő áldozatát, akik árubabocsátás és emberkereskedelem tárgyai lettek, vagy arra kényszerítik őket, hogy katonák legyenek illetve a sok gyermeket, akik ellen visszaélést követtek el."Ahol megszületik Isten, ott megszületik a béke. Ahol pedig megszületik a béke, ott nincs többé helye a gyűlöletnek és a háborúnak" – hangoztatta. Kifejtette továbbá, "karácsony olyan esemény, amely megújul minden családban, minden plébánián, minden közösségben, amely befogadja Istennek Jézus Krisztusban megtestesült szeretetét… A pásztorokkal együtt mi is boruljunk le a Bárány előtt, imádjuk Isten testté lett Jóságát, és engedjük, hogy a bűnbánat könnyei töltsék el szemeinket s mossák meg szívünket. Erre mindannyiunknak szüksége van. " 2013-as megválasztásának évében, a La Stampa olasz lapnak adott interjút Krisztus születésének ünnepe előtt. "A karácsony számomra remény és gyengédség – fejtette ki. – Amikor Isten találkozik velünk, két dolgot mond. Az első: Reméljetek! Isten mindig kinyitja, és sosem becsukja az ajtókat. Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros karácsonyi üzenete :: baznyesz-miskolc.hu. Ő az apa, aki ajtót nyit nekünk. A második: Ne féljetek a gyengédségtől! Amikor a keresztények megfeledkeznek a reményről és a gyengédségről, hideg egyházzá válnak, mely nem tudja, hová megy, ideológiákba bonyolódik, és világias magatartásformák lepik el. "Itt lesz a válságból konfliktus. A koronavírus-járványhelyzettel kapcsolatban a katolikus egyházfő azt mondta: A mostani ünnep a pandémia karácsonya. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a válsághelyzet nagy alkalom arra, hogy megtérjünk, hogy visszanyerjük hitelességünket, és hogy mindenkiben felszítsuk a testvériség utáni világméretű vágyat – írja a Vatican News. Támpontként a pápa a Biblia nagy alakjainak válsághelyzeteit tekintette át, mint Ábrahám, Mózes, Illés, Keresztelő János, tarzuszi Pál és legfőképpen Jézus Krisztus nehéz helyzetei. Kritikái mellett a pápa azt is leszögezte, hogy a Kúriában sokan vannak azok, akik tanúságot tesznek alázatos, diszkrét, csendes, becsületes és szakmai munkájukról. Ugyanakkor bírálta a fősodratú média szereplőit is, kiemelve, hogy miközben a problémák azonnal az újságok címlapjára kerülnek, addig a remény jeleiről a médiumok alig tesznek említést, azt is csak később vagy nem is mindig. Hogy legyőzzük a válságot, kegyelmi időnek kell tekinteni, melyet azért kaptuk, hogy megértsük az Isten akaratát az imádságon keresztül – hangsúlyozta a pápa.
A Szent Korona születéséről és történetéről az elmúlt évtizedekben egyre többet tudtunk meg. Bevezető Tisztázódott, hogy a korona abroncsát és keresztpántjait egy időben készítették, hogy stílusa alapján az avarhun kincsek sorába illik, hogy zománcképeinek legközelebbi párhuzamai a Kaukázus vidékén maradtak fenn. 1992-ben a stíluspárhuzamok és más, elsősorban történeti adatok alapján egy szegedi előadásomban már hangot adtam ama felismerésemnek, hogy a Szent Korona mervi ötvösök alkotása, Irán hunok által uralt északi vidékéről származik. Ezt részletesen kifejtettem az 1999-ben megjelent A magyarság jelképei c. kötetemben is, valamint néhány további tanulmányban és cikkben. Időközben újabb adatokat is találtam, amelyek a korona mervi születéséről alkotott tételemet alátámasztják. Amíg az egymásnak is ellentmondó akadémikus eredeztetés-elméletek puszta feltételezéseken alapszanak, és a Szent Koronán ellenőrizhető ötvöstechnikai stb. tényekkel sincsenek összhangban; addig az ismert történeti források egybehangzóak a Szent Koronát szülő folyamat leírásakor: a Szent Korona születését az avarhun korba teszik.
A Szent Korona Szerkezete
A Szent Korona a magyar nép számára született meg, amely akkor a szabír nevet viselte. Bár a török történetírók egyértelmű feljegyzései nem hagytak mély nyomot a koronakutatásban, Nusirván (Kürosz) és apjának, Kavádnak a kora nem vethető el, amikor a korona eredetét kutatjuk. Vannak ugyanis további adatok és megfontolások is, amelyek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Perzsia hunok-járta határterületein született meg a Szent Korona. A stíluspárhuzamok tanúsága A kutatás által korábban is figyelembe vett technikai és stíluspárhuzamok arra utalnak, hogy hun-avar ötvösök is készíthették a koronát. Eszerint a Szent Korona annak az új ötvös-technikának kiemelkedő alkotása, amely a Volga-vidéken a IV. század dereka után, tehát a hunokkal együtt jelenik meg. Jellemzői az elsősorban indiai piros almandint7 és színes gránátot meg mervi(? ) üvegpasztát8 felhasználó rekeszes kőberakás és a filigránozás. Hasonló tárgyak tömegét tárták fel Kercs kőből épített sírkamráiban (IV. század vége, V. sz. eleje), ahol ez a polichrómnak nevezett stílus már teljesen kifejlett formájában jelentkezett.
Feltételezik, hogy a latin korona pántjai egy kódex arany díszítéséből, esetleg egy ereklyetartóból készültek, a görög pedig egy korábbi uralkodó halotti koronája volt, s a két részt valamelyik király koronázására sebtében illesztették össze. Ezt bizonyítja, hogy a latin korona a 12 apostol közül csak nyolcat ábrázol, legfelül pedig Jézus képét átszúrja a kereszt. Bizonyos, hogy a korona az 1070-es évek után, és valószínűleg 1300 előtt keletkezett. Az ékszer már az Árpádok alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal. Először III. András nevezte Szent István koronájának, akinek királyi származása eléggé bizonytalan volt. A dinasztia kihalása után Vencel cseh trónkövetelőt koronázták meg vele, ám mikor nem sikerült hatalmát megszilárdítania, hazavitte azt Prágába. A bajor Ottó herceg, a következő önjelölt Magyarország felé menet megszerezte, majd útközben el is vesztette azt: a doboz, amelyben szállították, leesett a lóról. Állítólag ekkor ferdült el a tetején lévő kereszt. Az ékszer végül megkerült, de Ottó végül alulmaradt Károly Róberttel szemben, aki a Szent Koronával harmadszor is megkoronáztatta magát.