Piros Rózsák Beszélgetnek
July 4, 2024, 10:56 pmA magyarnóta pontos meghatározása: "népies műdal". Nem népdalok lesznek tehát a műsorban, hanem szerzemények, az 1850 és 1930 közötti korszak szórakoztató-iparának jellegzetes termékei. A magyarnóta a városi ember nosztalgiáját fejezi ki a falusi élet iránt, olyan szerepű tehát, mint az amerikai vadnyugat ábrázolása a hollywoodi filmekben. „Piros rózsák beszélgetnek” | Magyar Narancs. Az urbanizálódó érzületet mutatja ugyanakkor, hogy a nóták felvillantják a párkapcsolat házasságon kívüli formáit, a partnercsere lehetőségét is. A magyarnótát hagyományosan cigánybanda kíséri, ezért néha "cigányzenének" hívják, ám ez nem cigány folklór: inkább a bécsi szalonzene, a zsidó klezmer és a magyar népzene elegye. Kétféle szám van: "hallgató" (lassú, amikor az asztalra borulva kell sírni) és "csárdás" (lassabb vagy gyorsabb, amikor mulatni kell). Némelyik szöveg ügyes dramaturgiája – "Mindenkiről írjon, anyám! " – pedig már a sanzon világával rokonítja a nótákat. A magyarnóta "hazug nosztalgiája, magyartalan hibridsége" ellen keményen fellépett Kodály Zoltán és köre, ám népszerűségét csak a rock tudta megingatni a 60-as évektől kezdve.
Piros Rozsak Beszelgetnek
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.Piros Rózsák Beszélgetnek Nóta
Mégsem tűnt el: ma is jelentős tömegek napi (és ünnepnapi) kulturális tápláléka. Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma, a lendületes apa-lánya duó a magyarnóta-irodalom legjavát adja ezen az estén, némi kommentárral, a történeti háttér felidézésével, zongora és hegedű-kísérettel. A műsort két részben, egy szünettel adjuk.
Általában az embereknek, -ha vörös rózsát látnak-, egyből a szerelem jut az eszükbe. Számomra mást is jelent ez a virág. Szép emlékű apai Nagyanyámnak a vörös rózsa volt a kedvence. Ha egy kicsit jobban belegondolok, Ő maga is az volt, a legkedvesebb nótáját a "Pirosrózsák beszélgetnek" címűt pedig szépséges búgó hangján lámpaláz nélkül énekelte bárhol, ahol cigány muzsikált. Imádott mulatni. A keresztségben a Rozália nevet kapta, de mindenki csak Rózsikának becézte. Szemrevaló kis töltöttgalamb volt, szerette a szépet. Választékosan öltözködött és még hetven évesen is vörösre festette a haját, ki nem lépett volna az utcára kócosan és rúzstalan ajakkal. Alacsony termete ellenére kesztyűt és kalapot viselt (leginkább vörös kalapot),... hihetetlen királynői méltósággal. A cipőnek és a retikülnek passzolnia kellett egymáshoz, bár azt hiszem az etikettről soha életében nem hallott, mégis tudta, hogy mit mivel illik viselni. Piros rozsak beszelgetnek pataki attila. Csodálatos kisestélyi ruhái voltak selyemből, bársonyból. Saját varrónője volt.