Helyi Iparűzési Adó Törvény
July 4, 2024, 10:42 pm2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Áfa tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Szja. tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Tao. tv. 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról Szocho 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Szht. III., Szakho 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Katv., Kata, kiva 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Eva tv. 2005. évi CXX. Helyi adó rendelet értelmezése - CFAA. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Ekho tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról Htv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Itv. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről Art. 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról Air 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról Avt 465/2017. (XII. 28. ) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól Adóig.Helyi Adó Törvény 2020
Nyilatkozni az alábbi feltételeknek való együttes megfelelésről kell: a Rendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként a Korm. rendelet 1. §-a szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összegét; december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr. ) 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak (a továbbiakban: nehéz helyzetű vállalkozás) vagy nehéz helyzetű vállalkozásnak minősül, de nem áll az Atr. 6. Helyi adó törvény 2021. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt és esetében az Atr. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn; nincs olyan, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelye, melyet legkésőbb e nyilatkozat benyújtásáig nem jelentett be az állami adó- és vámhatósághoz. Nagyon fontos a nyilatkozat és a határidő betartása, mert az elektronikus nyilatkozat nélkül a kedvezmény nem jár, illetve aki elfelejti azt beküldeni a megadott határidőig, nem veheti igénybe a kedvezményt és automatikusan a teljes iparűzési adót kell megfizetnie.
2. § (1) bekezdéséből következő normavilágosság követelményének az önkormányzati rendeletek vizsgálatához kapcsolódó érvényesítése során figyelembe kell venni, hogy a nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során. Hasonló elvárást fogalmazott meg az önkormányzati rendeletekkel a Köf. I. 5010/2013/4. Még több pénz kerül a megyei önkormányzatokhoz a nagyberuházások helyi adóiból | Magyar Narancs. szám alatti határozatában foglalt indokolásban is. Az adójogi jogszabályok rendelkezéseinek értelmezése körében más határozatában (Kfv. 35. 198/2015/4. ) a Kúria azt hangsúlyozta, hogy a jogszabály egyértelműen taxációs tartalma jogértelmezés útján nem bővíthető. Értelmezés útján nincs jogszerű lehetőség a tényállási elemek jelentésének kiszélesítésére még abban az esetben sem, ha azok összességükben adott esetben esetlegesen hézagos, hiányos szabályozást alkotnak is. A fenti jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat alapján helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság akkor, amikor azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendelet vitatott pontja rendelkezésének értelmezéséből nem következik egyértelműen és világosan az, hogy adózó tulajdonában álló ingatlanra az alkalmazott adómérték vonatkozik.
Helyi Adó Törvény 3.§
A decemberben megjelent 639/2020 számú kormányrendelet szerint a koronavírus-járvány miatt a helyi iparűzési adó mértéke felére csökkenhet a kis- és középvállalkozások számára. Az alábbiakban egy kis segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy ki és milyen feltételekkel jogosult erre a kedvezményre. A helyi iparűzési adó könnyítés nem automatikus, ezt a társaságoknak igényelniük kell. A HIPA kedvezmény mértéke A kedvezményes szabályok esetén a fizetendő helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék lesz, ha a 2021. Helyi adó törvény 2020. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék, vagyis az 1 százalék feletti iparűzési adót nem kell megfizetni. A támogatást már az előleg fizetés során érvényesíteni lehet, és így ezeknek a vállalatoknak 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni. A meg nem fizetendő előleg-részlet összegét az adóhatóság hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
Az Ör. § (3) bekezdés d) pontjának megfogalmazása és az önkormányzati adóhatóság értelmezése a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a Kúria Önkormányzati Tanácsánál kezdeményezendő normakontroll eljárás megindítását kérte arra hivatkozva, hogy az Ör. ezen rendelkezése a Htv. Helyi adó törvény 3.§. § g) pontjával ellentétes, konfiskáló jellegű és diszkriminatív. Az elsőfokú bíróság az önkormányzati adóhatóság támadott határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a keresetet elsődlegesen adózó kereseti kérelme alapján találta megalapozottnak. Rögzítette, hogy az Ör. § (3) bekezdés d) pontjának szövegéből egyértelműen és világosan az következik, hogy a speciális 365, - Ft/m² telekadó Csepel északi részén húzódó területen a rendeletben zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó, melyek között a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem került feltüntetésre.Helyi Adó Törvény 2021
törvény (továbbiakban: Art. ) 138. §-ára hivatkozott, valamint arra, hogy az elsőfokú hatóság a Htv. 6. § c) és 7. § b) pontjainak megfelelően állapította meg az Ör. 7. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ingatlant terhelő telekadó mértéket 335, - Ft/m² összegben. Önkormányzati adóhatóság határozatában idézte az Ör. § (3) bekezdés d) pontját, mely szerint a telekadó évi mértéke: "d. ) Csepel északi részén húzódó területen (W. út (…, …, szalagtelek: …) – a F-öböl (…) – R. - () – Dunaág (…, …) 335, - Ft/m²". Adózó a törvényes határidőben előterjesztett keresetében az önkormányzati adóhatósági határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását kérte. Keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ingatlan nem tartozik az Ör. Jogi tudástár - Adózóna.hu - Adó, könyvelés, társadalombiztosítás, munkajog és cégjog egy helyen - jogszabályok, törvénymagyarázatok, kérdések és válaszok, kalkulátorok. § (3) bekezdés d) pontja alá, hanem az adó mértékét az Ör. § (2) bekezdés alapján kell megállapítani. A 7. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt "Csepel északi részén húzódó területen" meghatározás nem rögzíti azon területrész pontos határait, amelynél az adó mértéke 335, - Ft/m², a rendelet nem definiálja pontosan a Csepel északi részének tekintendő területet, mert ezek között összesen hat, a helyrajzi számok alapján beazonosítható ingatlant nevez meg.
Álláspontja szerint az önkormányzati adóhatóság és a beavatkozó által kifejtett jogértelmezés még akkor sem következik a rendelet 7. § (3) bekezdés d) pontjából egyértelműen és világosan, amennyiben a rendelet szövegében zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanok természetben egy vitorla alakú területet határolnak körül. A rendelet ezen pontja semmilyen nyelvtani, logikai vagy más módon nem jelöli meg és nem utal arra, hogy a zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanok által körülhatárolt teljes területen és nem csak a felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó a speciális mértékű telekadó. Hivatkozott az ítélet arra is, hogy az Ör. 2018-tól hatályos rendelkezése már egyértelműen határozza meg az ingatlanok "által körülhatárolt területen" kitételt. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben a tényállást helyesen állapította meg. A felek eljárásjogi szabálysértésre sem hivatkoztak. Ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy a megállapított tényállásra vonatkozó jogszabályokat a bíróság helyesen alkalmazta-e. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy az Ör.