Szent László Plébánia
July 7, 2024, 12:46 pmA tanösvény másik figyelemre méltó új állomása, a Természetes Energia Állomás fantázianévre hallgató napelempark és innovatív pihenőhely, amely az alternatív energiaforrások (napelem és szélgenerátor) gyakorlati bemutatását szolgálja, hogy a fiatalabb korosztályt is érthető módon készítse fel korunk egyik legjelentősebb társadalmi kihívására, a klímaváltozásra és annak hatásaira, illetve arra, hogy mit tehetünk a környezet megóvásáért és a fenntarthatóságért. 3 / 3 A 100 m² alapterületű Szent László Emlékhely és Látogatóközpont épületében helyet kapott a település létrejöttében és történetében is fontos szerepet játszó lovagkirályunk életét és az 1074-es mogyoródi csatát bemutató kiállítás, helytörténeti tárlat, illetve egy, a Budapest környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató gyűjtemény.
- Istenhegyi szent laszlo plebania
- Szent lászló plébánia béke tér
- Szent lászló plébánia budapest
- Szent lászló plébánia sárvár
Istenhegyi Szent Laszlo Plebania
Szent László-templom világörökségi helyszín része Vallás katolicizmus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Védőszent Szent László Építési adatok Építése 1894 – 1899 Rekonstrukciók évei 1974 – 1994 Stílus szecessziós építészet Magyarországon Tervezője Lechner Ödön Tandor Ottó Felszentelés 1897. augusztus 17. Védettség műemlék (1918–1950; 1991 óta) Alapadatok Befogadóképesség 2000 fő Hosszúság 50 m Magasság 83 m Szélesség 23 m Torony 4 Építőanyag vörös márvány, tégla, pyrogránit épületdíszek, Zsolnay-elemek Elérhetőség Település Budapest Hely 1102 Budapest, Szent László tér 25. Elhelyezkedése Szent László-templom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″ Koordináták: é. 19° 07′ 58″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat. A Szent László-templom római katolikus plébániatemplom Kőbányán, a Szent László téren, a városrész egyik legismertebb nevezetessége. Általános leírása [ szerkesztés] 1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet.Szent László Plébánia Béke Tér
A kereszthajó délnyugati végfalán a napkeleti bölcsek hódolata, az északnyugatin Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Az eredeti falfestés Scholtz Róbert, a lakatosmunka Jungfer Gyula és Lepter János, a belső szobrászmunka Oppenheimer Ignác alkotása. A bejáratnál nagy magasságban elhelyezett kórus, rajta a Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres (op. 664) orgona. Galéria [ szerkesztés] A templom és környezete (Szent László tér) A templom hátulról Főbejárat Belső tér Előtéri mennyezet Üvegablak A torony Díszítések Kerámiából készült díszkorlát Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Az alacsonyabb mellékhajókat támpillérek kötik össze a főhajóval, háromhajós, gádorfalas főhajóval, kereszthajóval és ötszögesen záródó szentéllyel. ↑ Megbízták Lechner Ödönt mint művezetőt és Szabó Jánost mint kivitelezőt. Szerződésük szerint a következő évben, 1894-ben el kellett kezdeniük a munkálatokat és a millenniumra (1895-re) kulcsra készen át kellett adniuk. ↑ Ödön Lechner's independent pre-modern architecture.
Szent László Plébánia Budapest
Szeretettel köszöntjük a hajdúszoboszlói Szent László Római Katolikus Plébánia honlapján. Rögtön, a köszöntő szavak után szeretnénk arról tájékoztatni, hogy Templomunkat 2021-ben kívülről felújítottuk. A fejújítás terveiről készült bemutató képanyagot (diavetítős képek és képsorozat) ITT tekinthetik meg, Szívesen fogadjuk adományaikat, amit akár személyesen, a Plébániahivatalban, akár banki utalás formájában megtehet az elérhetőségek menüpontban feltüntetett adatok alapján. Köszönjük, hogy megnyitotta honlapunkat, és hogy érdeklődik egyházközségünk iránt. Azt szeretnénk, ha elsősorban nem egy intézménnyel, hanem egy élő egyházi közösséggel találkozna, amely tevékeny életével igyekszik egységessé formálódni, megőrizni és továbbadni a katolikus hitet itt, a Hajdúság egyik református többségű városában. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének ebben az egyházközségében (plébánia) is a hívő emberek, mint testvérek, szervezik a közösség hitéletét a püspök által küldött lelkipásztor (plébános) vezetése alatt, és ennek a kölcsönös együttműködésnek köszönhető, hogy a Hívek otthon érezhetik magukat ebben a hitközösségben, és nyitottak a közéjük tartozni vágyók felé.
Szent László Plébánia Sárvár
– Pataky tér 25. számú sarokházba költözött, amit bérleményként kapott. Ez az épület 1991-ben ismét műemléki besorolást kapott (10 éves szünetelés után), egyúttal az Európa örökség része lett. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 686. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. Fotó: Thaler Tamás
Tömegében a Barcza-féle neogót arányokat érvényesítette a mester (a templom belső tere 2000 főt képes befogadni, 50 méter hosszú és 23 méter széles, ebből a főhajó 9, belső magassága 23 méter). Elrendezése a francia középkori építészetet adja. [1] A templom 1894 és 1899 között épült a tervező kivitelezésében, [2] eklektikus – szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg az egységes templom. Az épület északnyugat–délkeleti tengelyben áll, a nagy, hatszögletes harangtorony hangsúlyos, amely a főhomlokzat előtt áll, és földszintjén árkádos előcsarnok a bejárat. Mellette két lépcsőtorony, a homlokzat szélein a harangtoronyhoz hasonló, de jóval alacsonyabb kialakítású, kupolás tornyok, a tetőgerincen pedig az újonnan pótolt huszártorony magasodik, a szentély két oldalán pedig kör alaprajzú apró tornyocskák. Felhasznált anyagok: vörös márvány 67 variánsú mintázott téglák színes mázas tetőcserepek Zsolnay-porcelángyárban készült pirogránit épületdíszek Róth Miksa alkotásai a bejáratok fölött elhelyezkedő mozaikok.