2001 Évi Cviii Törvény Változása
July 4, 2024, 7:12 pm(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (4) E törvény hatálya - a 4/A. § kivételével - nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is. Az előzetes engedélyezést kizáró elv 3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. 2001. évi CVIII. e-kereskedelmi törvény | Reklámjog • Reklámadó. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint b)23 az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.
- 2001 évi xviii törvény
- 2001 évi cviii törvény az
- 2001 évi cviii törvény módosítása
- 2001 évi cviii törvény végrehajtási
2001 Évi Xviii Törvény
Még szerencse, hogy ott van a következő mondat: " Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni. " Így értelmezhető úgy e passzus, hogy a számviteli törvény rendelkezik arról, hogy a számla megőrzendő, tehát nem kell törölni az adatokat. Persze vigyázni kell, hogy a számviteli törvény nem rendelkezik mindenféle adat kötelező tárolásáról, tehát az adatok bizonyos körének tárolásakor ezzel nem lehet takarózni. Itt már csak egy elvi kérdés maradt: van-e egyáltalán eset ma Magyarországon, amire ez a jogszabályrészlet vonatkozik? Hőbör Tamás Kapcsolódó jogszabályok: 2001. törvény (ekereskedelmi törvény) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2011. 2001 évi xviii törvény . törvény (adatvédelmi törvény) [ Kapcsolódó cikkünk ►►] az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi Ekertv. adatvédelem személyes adat webáruház
2001 Évi Cviii Törvény Az
§ l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetők.2001 Évi Cviii Törvény Módosítása
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár () Ingyen webáruház: W3 Free Shop
2001 Évi Cviii Törvény Végrehajtási
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől. További információkért kérem, látogasson el a következő oldalra: jogszabály mai napon hatályos teljes szövegetörvény (a továbbiakban: Fgytv. ) 8. §-ának megfelelő tájékoztatást. Webáruház és adatvédelem a 2001. évi CVIII. törvény alapján | the.web.hu. (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő eljuttatás minden költségét. (3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről. Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok 5. § (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
6. § (1) bekezdése által megkívánt előzetes (! ) hozzájárulás szükséges. Amennyiben a hirdető/közzétevő/hirdetési szolgáltató a címzett előzetes hozzájárulása nélkül küld "engedélykérő", és "hozzájárulást kérő" üzeneteket, azzal a Grt. § (1) bekezdését sérti meg. Példa a törvénybe ütköző engedélykérő levelekre: "Építkezési témában szeretnénk tájékoztató anyagot küldeni Önnek, ehhez kérjük az engedélyét. Ha megengedi, kattintson a hivatkozásra (linkre). Ez a levél nem reklám, hanem a 2001. törvény 14. § (1) pontjában előírt hozzájárulás-kérő levél. Címét nem rögzítettük, listában nem szerepel nálunk. " vagy így: "A tájékoztatáshoz – a vonatkozó törvények szerint – hozzájárulást kell kérni. Ez a levél a 2001. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulás-kérő levél. 2001 évi cviii törvény az. A törvény (2) bekezdésében leírt igényét a fenti linken jelentheti be. A törvény (4) bekezdésében meghatározottak szerint csak az engedély megadása után küldjük ki a reklámot tartalmazó levelet. " A fent leírt jogsértő gyakorlatok helyett az elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájárulás jogszerű megszerzési módja lehet például: honlapon történő feliratkozás, "hozzájárulok, hogy részemre a …… e-mail címre elektronikus hirdetést küldjenek" üzenet mellett található négyzet bejelölése írásban vagy weboldalon, nyomtatott hozzájáruló nyilatkozat, vagy ilyen tartalmú szórólap kitöltése, aláírása, vagy közvetlen, erre vonatkozó írásos kérés a címzett részéről.