Kiben Az Kesergő Céliárul Ir Al Sitio
July 16, 2024, 3:29 pmHETEDIK KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR - Balassi Bálint | Érettsé Balassi Bálint: HETEDIK - KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR A Julia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes stílusú strófa szerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója egy belső érzelmi fejlődés menetet tükröző összefüggés-rendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. Közvetlen élményelemek alig-alig találhatók mát itt. A Julia-költeményekben elragadott, ujjongó bókok sora jelenik meg. 1589-ben Losonczy Anna férjhez ment, a költőnek már vakmerő reményei sem lehettek. Összerendezett ciklussá formálta addig írt verseit, s boldogság helyett legalább azzal vigasztalhatta magát, hogy halhatatlan remekművet alkotott. A Julia-versek leggyakrabban használt strófa szerkezete az úgynevezett Balassi versszak. A három 19-es szótagból álló strófát belső rímekkel kilenc rövidebb sorra bontotta. Balassira még vártak nagy szerelmek, forró élmények külföldön (Coélia, Célia) és itthon (Fulvio, Bocsi Zsuzsanna), de ezeket mind élete mind élete egyetlen igaz szenvedélyéhez méri, ahhoz hasonlítja: a nagy boldogság helyett kisebb örömökkel kellett beérnie.
Kiben Az Kesergő Céliárul Ir A La
Balassi Bálint Kiben az kesergő Celiárul ír… kezdetű verse 1590-91-ben keletkezett Dembno várában. Ihletője Wesselényi Ferenc felesége, Szárkándy Anna volt, akit verseiben Balassi Celiának (Célia) nevezett. Ezt a múzsanevet költői példaképétől, Hieronymus Angerianus nápolyi költőtől kölcsönözte, aki Caelia formában használta, a Balassa-kódexben pedig Coelia alakban szerepel. Maga Balassi Celiának vagy Celijának írta, és valószínűleg kiejteni is így kellett (Célia, esetleg Csélia). Amúgy a Celia névből ered Csilla és Cecília nevünk. Miután a Júlia-versek ihletője, Losonczy Anna máshoz ment feleségül, a csalódott Balassi bujdosásra adta a fejét. 1589-ben a tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba ment, a tervezett hadjárat azonban elmaradt. 1590-ben a költő Dembnóban vendégeskedett Wesselényi Ferencnél, aki a néhai lengyel király, Báthori István kamarása volt, s így birtokot kapott Lengyelországban. Balassi a dembnói várkastélyban újabb szeretőre talált, méghozzá házigazdája feleségének személyében.
Kiben Az Kesergő Céliárul Ir Para
Kiben az kesergő Celiárul ír 1 Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor, Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor, Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor. 2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját. 3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Célia feje vagyon lefüggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja. A Kiben az kesergő Celiárul ír… műfaja életkép, hangulata bánatos, szomorú, fennkölt. A lírai én szenved, mert akit szeret, az is szenved. A mű témája a gyászoló asszony szépsége. Célia az öccsét (esetleg lányrokonát, mivel ez a szó akkoriban lányrokont is jelenthetett) siratja. A költő ámul, csodálkozik azon, hogy a szeretett nőt a bánat, a zokogás még szebbé varázsolja. Addig nyilván nemigen látta őt sírni, így ez a kivételes állapot új oldaláról világítja meg Céliát.
A Törökországi levelek fiktív (el nem küldött, képzelt, irodalmi) levelek. (A fiktív levél ellentéte a misszilis levél, amely valódi levél, azaz el is küldik, fel is adják a címzettnek