Bernarda Alba Háza

A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét. A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul. "Nem halál s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni boldogságkeresést és akaratot. " Lorca szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi méltóságért, egyenlőségért, méltányosságért, demokráciáért. DUENDE "Mindenben, amiben fekete hangok vannak, van duende.

1. Bernarda Alba háza – SZKB
2. Kortárs Online - Csak nők, férfi nélkül
3. "A ki nem mondott feszültségek drámája" - Bernarda Alba háza Papadimitriu Athinával és Trokán Annával
4. Aranyalma – vihARTársulat
5. BERNARDA ALBA HÁZA | Nemzeti Színház

Bernarda Alba Háza – Szkb

Ez körülbelül konfrontáció a szabadság és a tekintély között, egy olyan kettősség, amelyet a darab szereplői egyértelműen tükrözhetnek: Bernarda a tekintélyt, lányai pedig a szabadság vágyát képviselik. Mindkét világ mindenkor szembesül, és ebből a konfrontációból más altémák jelennek meg, amelyeket a mű fejlesztése során kezelnek. A tekintélyelvű erkölcs, mint már mondtuk, az képviseli Bernarda Alba hogy valójában jellemleírása már tele van személyiségéről tanúskodó szimbólumokkal: a nád, az öv stb. Másrészt megtaláljuk a szabadságvágy, valami, amit képvisel Adela és Maria Josefa, két lány, akik lázadnak Bernarda világa ellen. A többi szereplő elárasztja Bernarda alakját, még a szobalányok is félelmében élnek tőle. Adela legyőzi a félelmet hogy rendelkezik az anyja által képviselt tekintéllyel, mert van egy szerelmi impulzusa, amely lázadni készteti Bernarda ellen. A darab kezdetétől fogva azt tapasztaltuk, hogy Adela, a család legfiatalabb lánya szabadságra vágyik és szembesül anyjával, mivel egyetlen másik lány sem meri ezt megtenni.

Kortárs Online - Csak Nők, Férfi Nélkül

dráma, magyar, 2000. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból "Égni a vágytól és hallgatni róla - ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk. " Federico Garcia Lorca A történet a "könnyek Andalúziájában", egy kis faluban játszódik, ahol Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk, addig "a szellő se fújhat be az utcáról". Bernarda bezárva tartja anyját, Maria Josefát is, csak Poncia, a cseléd hozza a híreket a kegyetlen és félelmetes külvilágból. A lányok még innen vannak az életen, az öregasszony már túl van rajta - Bernarda kétségbeesett elszántsággal próbálja féken tartani őket, megőrizni a ház tisztességét és jó hírét. Az "istenverte faluban", ahol élnek, nincs olyan férfi, aki elvenné a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében, mert valójában a legfiatalabb lányt, Adelát szereti.

&Quot;A Ki Nem Mondott Feszültségek Drámája&Quot; - Bernarda Alba Háza Papadimitriu Athinával És Trokán Annával

"A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta. " – írja Lorca a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök. A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, s bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A gyász alatt a ház lakóinak szigorú hagyományokat kell követniük. "Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok. " A fiatal lányok tehát elzárva élnek a külvilágtól, nőiségük szinte pusztulásra van ítélve. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: "Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni.

Aranyalma – Vihartársulat

Spirit Színház 2018 február 07. szerda, 7:15 Rácsok mögé zárt női sorsok Lorca utolsó és talán legjelentősebb művében, a Bernarda Alba házában. A darabot február 22-én egy igazi anya-lánya páros, Papadimitriu Athina és Trokán Anna főszereplésével mutatják be a Spirit Színházban. Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. "A történet az édesapa halálával indul, s az akkori hagyományoknak köszönhetően nyolc évig senki, sehova. Így a testvérek be vannak zárva a házba egy nagyon szigorú édesanyával és egy kicsit már elmebeteg nagymamával, aki néha kiszabadul és kiönti a lelkét. A ki nem mondott és meg nem élhető feszültségek drámája ez" – meséli Trokán Anna, aki gyermeke születése után Adela szerepében tér vissza a színpadra. Az előadás különlegessége, hogy Bernardát édesanyja, Papadimitriu Athina játssza, a nagymamát pedig Voith Ági alakítja. Az Andalúziában játszódó történet középpontjában a női sorsok állnak.

Bernarda Alba Háza | Nemzeti Színház

Egyedül Adelán nincs paróka, s az ő öltözete tér el a többiekétől. Az ő természetes, közvetlen, szenvedélyeit valóban megélő alakja éles ellentétben áll a minden ízében művi, mesterséges, természetellenes világgal, melynek olajozottan működő gépezete természetesen elpusztítja a lányt - sokkal direktebben, egyértelműbben, mint García Lorcánál: saját anyja öli meg, testvérei hathatós közreműködésével. Érdekes értelmezéshez választott cseppet sem öncélúan formát Schilling, s az elő-adás elvben meggyőz a forma működőképességéről. Vagyis arról, hogy mindaz, amit a rendező kitalált, működhetne, ha azt a gyakorlatban, alkotó-társaival együttműködve meg tudta volna valósítani. A gondok a zenével kezdődnek. Nem tudom eldönteni, hogy Monori András munkája ön-magában sikertelen, vagy csupán az előadásba emelve hat annak, de ez a kissé invenciótlan, enyhén utánérzéses, lati-nos dallamokra hangolt muzsika nagyon idegen a produkció világától. Hangulati hatása ebben az előadásban aligha lehetne, arra pedig, hogy elidegenítő elemként ("songként") legyen használható, nem alkalmas (megjegyzem: maguk a García Lorca-versek eleve sem azok).

Albertet egyébként annyira nem is zavarja a kánikula, az apja viszont egyre inkább meg van győződve róla, hogy az október végéig tartó nyár lesz az ő személyes apokalipszise, nem a vírus. A nap, amikor az emberek először kimehettek napfelkeltét nézni Barcelonában egy polgárháborús bunkereket rejtő, a helyiek által hegynek nevezett domb lábánál laktunk. A hegyet parti fenyők, leanderek és édes gyümölcsöt termő medvetalp kaktuszok összevisszasága növi be, a szanaszéjjel szóródott mindenféle építési törmelékből gazként burjánzik a rozmaring. A törmeléknek izgalmas és drámai története van, az 1990-ben megrendezett barcelonai Olimpia előtt nem sokkal rombolták le azokat az illegális házakat, amelyeket a háború utáni lakhatási krízis alatt építettek az új munkalehetőség reményében, főként Andalúziából ideérkező családok. A mai napig egész nagy felületeken maradt meg a mediterrán padlócsempe, de még guggolós vécélefolyót is találni. A hegy tetején még megvan a légvédelmi ágyúk helye, a gyomrában pedig a mára már restaurált bunkerek.

August 26, 2024, 12:24 am