Szophoklész Antigone Tétel Kidolgozva
July 7, 2024, 11:47 amSzínlap Az állam és az egy szem emberi lény egymást megtűrő együttélése sikertelen. Az emberiség története dicstelen kísérletek sora. Az állam ethosza és az ember méltósága kibékíthetetlenül szemben állnak. Jaj annak, aki megtestesíteni készül bármelyiket... Jaj Kreónnak, és jaj Antigonénak. Szophoklész: Antigoné - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A teremtés bűne ez. Antigoné Papp Annamária Teiresziász, Iszméné: Bódi Beáta Őr: Csuka János Haimon: Kovács István Ákos Kreón: Kassai Kaszás Imre Karvezető: Kovács J. István Thébai vének: Kecskeméti Róbert Szamosvári Gyöngyvér, Téglás Márton Gyermek: Kolczonay Huba Maszk: Perger László Jelmez: Zanotta Veronika Árnykép: Fény: Asszisztensek: Mészöly Géza Vajkó Anísia Rendező: Bucz Hunor
- Szophoklész: Antigoné - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
- Antigoné (Szophoklész) – Wikipédia
Szophoklész: Antigoné - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com
Cselekmény. Polünekiész és Eteoklész egymás kardjától estek el. Polüneikész rátámadott az országra, miközben Eteoklész uralkodott. Kreón, a király, Eteoklészt eltemettette, de Polüneikész temetését megtiltotta, és halálbüntetést helyezett kilátásba annak, aki eltemeti. Antigoné elhatározza, hogy eltemeti bátyját. Iszméné próbálja lebeszélni. Egy őr jelenti Kreónnak, hogy a hullát elföldelte eón gondolkodás nélkül kimondja a halálos ítéletet, pedig nem is tudja, hogy ki volt az. Antigoné a külvilágtól elzárva kell hogy éljen egy sziklabarlangban. Antigoné a rabságában felakasztja magát: öngyilkos. Haimón (antigoné kedvese): öngyilkos lesz. A király szörnyű gyászban vonul vissza palotájába, és látja: Euridiké, a felesége öngyilkos lett. Antigoné: kemény, akaraterős, férfias jellem, egy eszme megtestesítője. Antigoné (Szophoklész) – Wikipédia. A lelkiismeretének engedelmeskedik, nem keres kibúvót, és nem ismer megalkuvást. A többiek is elismerik igazát, de nem követik példáját, mert nem elég bátrak hozzá. Tragikus hős, halála megrendítő, de hősiessége, áldozatvállalása példamutató.
Antigoné (Szophoklész) – Wikipédia
Nem a város érdekeit védi, hanem a saját tekintélyét. Kreón bukásának oka saját zsarnoki jellemében keresendő, saját bűnei roppantják össze, hiszen semmibe vette az istenek törvényét, az emberség parancsát, a nép véleményét. Fia figyelmeztetése is csak zsarnoki dühöt vált ki belőle. Kreón jogosan vádolja önmagát fia és felesége haláláért. Jogosan bűnhődik. A sok rázúduló szerencsétlenség miatt részvétet érezhetünk iránta, de megbocsátani nem tudunk neki. Kreón nem tragikus hős, mint Antigoné. A tragikus hős ugyanis az átlagembert felülmúló drámai jellem, aki az adott viszonyok között nem tud élni, mindet kockára téve küzd céljaiért, elveihez a végsőkig ragaszkodik. Küzdelmébe belebukik, s rendszerint meg is hal. Ilyen hős a drámában egyedül Antigoné. Haimón jellemzése: (ő Antigoné jegyese, Kreón fia) Elítéli a jogtalanságot, a zsarnokságot, az emberség parancsára és az istenek tekintélyének megsértését. Iszéméné: félénk, fejet hajt a zsarnok előtt. Megérti Antigoné igazát, érzelmileg azonosul vele, de az előállott helyzetben is tovább tud élni.
A görög színház és színjátszás Kr. e. 5. sz. -ban a dráma lett a görög irodalom vezető műneme. A dráma kialakulása vallásos szertatásokhoz, Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódik. A dráma tárgya: Dionüszosz helyét elsősorban a trójai, a mükénéi és a thébai mondakör tragikus sorsú hősei foglalták el. A Dionüszia fénypontja volt a drámai verseny. Három tragédia költőnek és öt komédia költőnek adtak játszási lehetőséget. Az ünnepségeken hatalmas tömeg vett rész, a színházat is ennek megfelelően alakították ki. Rendszerint domboldalra épített félkör alakú lépcsőzetesen emelkedő padsorokat képeztek ki a nézők számára. A színház közepét egy kerek félkör alakú térség foglalta el. A színházba minden szabad ember elmehetett, de belépődíjat kellett fizetni. A színészek álarcot hordtak. A maszk tette lehetővé, hogy a női szerepeket is férfiak alakítsák. A kórus, mely énekkel kísérte és magyarázta a cselekményt mindvégig jelen volt a görög drámában. A görög tragédiák valamilyen válságot, összeütközést, döntéskényszert, azaz drámai szituációt állítottak középpontjukba.