Vásárolt Ingatlan Utáni Illeték Elszámolása | Számviteli Levelek
August 25, 2024, 3:16 pmEz a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az árverés az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, így a céges ingatlan kényszerértékesítése során is felmerül az áfakötelezettség. Kit terhel az áfa ilyenkor és kell-e a vevőnek vagyonszerzési illetéket fizetnie az árverésen megszerzett ingatlan után? Akár árverésen, akár árverésen kívüli eladással kerül értékesítésre egy céges ingatlan, az áfakötelezettséggel számolni kell. Ingatlan vagyonszerzési illeték 2018 2. Az Áfa törvény szerint ugyanis a termékértékesítésre nincs befolyással, hogy az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági határozat alapján, vagy árverés útján történik. E szabály alapján, ha az árverés során a NAV által lefoglalt vagyontárgy kerül kényszerértékesítésre, akkor ez az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, amennyiben az adós áfaalany. Ellenkező esetben áfakötelezettség értelemszerűen nem merül fel. Az árverésen történő értékesítést, habár az adós társaság rendelkezési joga korlátozva van, minden esetben az adós teljesíti az árverési vevő felé, azaz az adóvonzattal járó értékesítési ügylet az adós és az árverési vevő között jön létre.
Ingatlan Vagyonszerzési Illeték 2018 Radop Opt Semnat
Ennek érvényesítése azt jelentené, hogy az állam olyan illeték megfizetésére kötelezné a felperest, melynek kiszabására már 2003-ban az ingatlan visszterhes megszerzésekor sor került. Annak sincs jelentősége, hogy az illetékfizetést melyik fél teljesítette, hiszen nem vitatott, hogy azt a teljes ingatlan tekintetében kiszabták és megfizették. Az alperesi nézőpont ellentétben áll az illetéktörvényben megfogalmazott céllal is, miszerint a vagyonszerzéshez kötődő illetékek – az arányos közteherviselés elvének megfelelően – a vagyonszerzésre felhalmozott jövedelem (nyereség) egy részének egyszeri alkalommal fizetendő vagyonadóként történő megfizetése. Az illeték a vagyonszerzéshez kötődik, az pedig a felperes esetében már 2003-ban megtörtént, és az államnak járó fizetési kötelezettséget is megállapították, függetlenül attól, hogy az melyik tulajdonszerző tekintetében merült fel és lett kiszabva. Így a fenti indokok alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A cikk szerzője dr. Ingatlan vagyonszerzési illeték 2018 radop opt semnat. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Demény Zoltán ügyvéd.
Az árverési értékesítésről egyenes adózás szabályai szerint állít ki számlát, amelyben az előzetesen felszámított áfát az árverési vevőre hárítja át. Figyelemmel arra, hogy az árverési árnál magasabb összeg a vevőtől nem követelhető, az árverési vételár bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértéknek tekintendő. Ingatlan vagyonszerzési illeték 2018 video. A fenti számlázási bonyodalmak elkerülhetőek, amennyiben az adós az árverés előtt az adóhatóságot bízza meg, hogy a nevében meghatalmazottként a NAV állítson ki számlát az árverésen történő értékesítésről. Ez azonban nem automatikus, előzetes írásbeli megállapodás szükséges a NAV-val a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. Amennyiben az adós a számla-kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A számlakibocsátás az árverési vevő szempontjából is fontos, mivel a számla birtokában tudja gyakorolni az őt megillető adólevonási jogot (amennyiben annak egyéb törvényi feltételei fennállnak). Amennyiben nem áll rendelkezésére számla (mert az adós számla-kibocsátási kötelezettségének nem tett eleget), akkor az árverési jegyzőkönyvvel, mint a fizetendő adó megállapításához szükséges okirattal tudja igazolni adólevonási jogát.