Lengyel Zlotyi Forint: 1 Lengyel Zlotyi Hány Forint
July 4, 2024, 8:38 pmEz pedig most nem jön jól… A másik probléma a magyar gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos. Anélkül, hogy mélyebben belemenve elvesznénk ennek a kérdésnek az útvesztőiben, talán itt most csak azt szükséges tisztázni, hogy a költségvetési politika ambíciói a hiánycsökkentés tekintetében viszonylag szerények, illetve a monetáris politikában a kettős kamatszisztéma nehezen értelmezhető. Miről van szó? Nos, az államháztartási hiánycél 2022-ben 4, 9% (a GDP arányában) a 2020-as 7, 8% és a 2021-es 6, 8%-os hiányt követően. 2020-2021 válságévek voltak világszerte, a Coviddal szembeni védekezés évei – nem megbocsáthatatlan a túlköltekezés. De 2022-ben el kellene kezdődnie a költségvetési hiány drasztikus lefaragásának, különösen egy olyan magas adósságrátával rendelkező ország esetében, mint Magyarország. Ezt figyelembe véve nem tűnik túl ambiciózusnak az idei 4, 9%-os hiánycél. Miért 400 forint az euró és ez miért baj? - Portfolio.hu. Ráadásul a májusban bejelentett költségvetési konszolidációs intézkedések (extraprofitadó + kiadáscsökkentés) nem a hiány további csökkentését célozzák, hanem azt, hogy a kormány politikai céljai (pl.
Miért 400 Forint Az Euró És Ez Miért Baj? - Portfolio.Hu
Amikor a forint árfolyampályáját vizsgáljuk, akkor azt érdemes nem kizárólag önmagában nézni, hanem a régiós társakkal együtt elemezni. Egyrészt azért, mert a meghatározó külső hatások (pl. világjárvány, háború, a nagy jegybankok monetáris politikája stb. ) jellemzően hasonlóképpen érintik a környező gazdaságokat is, mint a miénket, másrészt azért, mert a globális pénzügyi kereskedésben jellemzően egy kalap alá veszik a régiót, rendszerint egy devizakereskedőhöz vagy a cégen belül egy csapathoz tartoznak a régió devizái. Hozzá kell fűzni ehhez azt is, hogy vannak releváns és kisebb jelentőségű devizák. A régiónkban csak a lengyel zloty, a cseh korona és a magyar forint esetében beszélhetünk érdemi kereskedési volumenről. Lengyel zlotyi forint. Szlovéniában, Szlovákiában és a Baltikumban már rég eurót használnak, Horvátországban fél év múlva kerül sor annak a bevezetésére. A szerb és a román devizapiac meglehetősen kicsi, kevéssé fejlett, hiányzik a devizaspekulációban használatos instrumentumok szélesebb tárháza – vagyis az ottani devizamozgások nem nyújtanak megfelelő viszonyítási alapot az összehasonlító elemzéshez.
Mely láttán az emberben felmerül, vajon az MNB beavatkozott-e forintvételekkel a hazai fizetőeszköz stablizálása érdekében - ahogy tette azt a múlt héten a cseh és a lengyel jegybank. De az is lehet, hogy az a bejelentés, miszerint az orosz és ukrán külügyminiszterek személyesen is tárgyalnak egymással, miközben a hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozta vissza a forint piacára a befektetőket. Talán erre is fény derül majd az MNB következő sajtótájékoztatóján.