Térd Oldalszalag Fájdalom

Csík Elvira - A Himnusz És A Szózat Összehasonlító | Doksi.Net

Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre. Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz.

Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Táblázatban

Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született. A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője lett. A két vers írása között 13 évnyi különbség van, s ez időszak nagy változást jelentett a magyar társadalmi, politikai életben. Más a Szózat háttere, mint a Himnuszé. Kölcsey 33 éves a Himnusz írásakor (1823). Ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! "A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. Vörösmarty 36 éves a Szózat születésekor (1836). Életkorukban tehát csak 3 év a különbség, de mennyivel más a kor: a Szózat abban a válságos történelmi pillanatban keletkezett, amikor nyílt szakításra került sor a magyarság és a bécsi udvar között. A reformországgyűlések hangulatában, lázában ég az ország.

Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt. Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult. Írói pályafutásának első szakaszában főleg elbeszélő költeményeket írt, amelyek témája a szerelem és a boldogság keresése volt. Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás.

Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Táblázatban: A Hagyományos És A Coaching Szemléletmód Összehasonlítása

Ez a vers,, befejezése'', amiben kissé átfogalmazva megismétli a tételmondatot. A Himnusz első versszakában Kölcsey Istent szólítja meg, áldást kérve a nép számára. Jókedvet, bőséget, védelmet kér, cserébe a sok szenvedésért, amiből annyi volt, hogy azzal már a jövendőt is megbűnhődtük. A második versszaktól a hatodik feléig a magyar történelem eseményeit sorolja fel, kezdve Isten első jótettével, a magyarok honra találásával.,, Őseinket felhozád Kárpát szent bércére'' A harmadik versszakban folytatja a felsorolást a törökök elleni győzelmekkel, Mátyás tetteivel.,, Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. '' A fenti idézetben egy alliteráció is található (,, Bécsnek büszke…''). A negyedikig a jó dolgokat mondja, csak innentől kezdve jönnek a rosszak. Kölcsey meg is indokolja, hogy miért kellett bűnhődnünk:,, Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben'' Első rosszként a tatárjárást említi, majd a törökvészt. Az ötödik versszak anaforája (,, Hányszor") jobban kiemeli a szenvedéseket, hogy meggyőzze Istent, hogy már tényleg megbűnhődtünk mindent.

Az egész művön érezhető elkeseredés itt csúcspontjára ér: éles ellentétek váltják egymást (vár – kőhalom; kedv, öröm – halálhörgés, siralom; szabadság – rabság). Az ellentétpárok a nemzetre kimért végítélet, az apokalipszis képeit vetítik elénk. A Szózatban a költő a hatodik és hetedik versszakban foglalkozik a jelennel, utána már csak helyenként találunk rá utalást. A sorscsapások nem törték meg a népet, él a nemzet. A költő a jövőre vonatkozó lehetőségeket is felvázolja: vagy él tovább a nép, az ország; vagy a Herder által jósolt nemzethalál következik be. A himnuszból hiányzó harmadik idősík a jövő képeivel foglalkozik a költő a nyolcadiktól a tizenkettedik versszakig. "Az nem lehet…" anaforás szerkesztés található két versszakban, ezzel azok egy különálló kisebb egységet képeznek, melyben Vörösmarty a hiábavaló szenvedés kérdésével foglalkozik. A kilencedik versszakban az "ész, erő, akarat" felsorolás fokozza a kérdés fontosságát. A következő három versszak a két lehetőséget -amelyet említett a költő a hetedik versszakban- bontja ki, elemzi.

Iskolai Segédletek - Irodalom - A Himnusz És A Szózat Összehasonlító Elemzése

A Habsburg-udvar ellentámadásba ment át, 1836-ban feloszlatta az országgyűlést, s sokukat letartóztatták, ekkor írta meg Vörösmarty a Szózatot. Eredeti eleje: "Hazádhoz. Mint szemedhez tarts híven, óh magyar. ", de 1837-ben átírta és az Auróra zsebkönyvben jelent meg. A vers címe: Szózat. Jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem (ma), valamint az ünnepélyes, emelkedett hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi. Jelentések: "ápol, s eltakar": ma megvéd; régen: eltakar= eltemet. A haza, mint történelmileg kialakult közösség ápolhat, gondozhat, nevelhet. "nagyszerű halál": ma: dicsőséges halál; régen: nemzethalál. "viszály": ma: belviszály; régen: küzdelem, viszontagság, baj. A versindítás rendkívül erőteljes: a hazához való hűség. Erkölcsi parancsát fogalmazza meg. Nem Istenhez, hanem a néphez, a magyarokhoz szól. A rendületlen hazaszeretetre való felszólítást a felszólító-módú igealakok mutatják, illetve a nagy-ívű ellentétek. (élned-halnod, áldja-verjen, sír-bölcső). A vers romantikus eszközei: túlzás, választás.

Szerkezetileg mindkettő keretes költemény, bár a keret visszatérése egy kissé más szövegű. A prédikátor Istenhez fohászkodik, az első versszakban felszólítja, az utolsóban már csak könyörög hozzá ("szánd meg... "). Az első szakasz erélyesebb, bátrabb hangnemét a kezdő megszólítás is jelzi. idézet (1. vrsz. ) A kérést meg is indokolja: A múltban szenvedtünk már annyit, hogy az talán a jövőben elkövetett bűnökért is elégtételt jelent. A költő felsorolást (jó kedv, bőség), ellentéteket (védő kar - ellenség; balsors - víg esztendő) használ. A Szózat a hallgatókhoz, a nemességhez intézett felszólítással kezdődik. vrsz) Hazaszeretetre buzdít, s ezt ellentétekben, metaforák és metonímiák segítségével indokolja. A hazát az emberi élet két végső pontjához, a bölcsőhöz és a sírhoz hasonlítja (metonimikus kép, ugyanakkor ellentét), itt élünk, bármit hoz is a sors. Ebben a szakaszban is ellentétes képek találhatók (áldjon-verjen; élned-halnod). A kereten belül a múlt dicső ill. szörnyű eseményei, a jelen állapota és egyfajta jövőkép található.

July 8, 2024, 12:45 am