Rendkívüli Munkaszüneti Nap
July 8, 2024, 2:54 amArra is van azonban mód, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében dolgozzon a munkavállaló. Ez azonban csak azon munkavállalók esetében lehetséges, akik ezen a napon rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak, vagy amennyiben a törvényben meghatározott, rendkívüli körülmények állnak be. Ilyennek tekintjük többek között a baleset, elemi csapás, súlyos kár elhárítását. Amennyiben tehát elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, abban az esetben további 100% mértékű pótlék jár a munkavállalónak. Alapbérbe építhető a pótlék A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos bérpótlékok – azok konkrét megnevezésével – az alapbérbe kerüljenek beépítésre. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a feleknek a bérpótlékot is magába foglaló alapbért a munkaszerződésbe vagy annak módosításába kell belefoglalni. Ennek az az egyszerű oka, hogy az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme. Annak megítélése, hogy a beépítés során mennyire kell a beépített bérelemnek a valóságot tükröznie, többféle álláspont létezik.
Rendkívüli Munkaszüneti Napoli
Például, a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint szerdán 8. 30-tól 17. 00-ig teljesíti a munkaidejét. Főnöke szerda délben tájékoztatja, hogy egy váratlan, sürgős feladat miatt 19. 00-ig kell bent maradnia. A 17. 00–19. 00 között két órára mint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó munkaidőre – az alapbéren felül – jár az 50%-os pótlék, vagy – a munkavállaló beleegyezésével – legalább két óra alapbérrel fizetett szabadidő. Ha a rendkívüli munkavégzés idejére a munkavállalót más bérpótlék is megilleti, az a túlórapótlékkal együtt jár. Például, ha az előbbi szerda munkaszüneti nap, a két óra rendkívüli munkavégzésre az alapbéren felül jár a 100% túlórapótlék és a 100% munkaszüneti napi pótlék is. Kérdéses lehet, mi az a legkisebb munkaidőegység, amelyet már el kell számolni. Például, ha a munkavállaló öt percet dolgozik a beosztás szerinti munkaidő után, azt vajon ki kell-e fizetni rendkívüli munkaidőként. A munkaidő nyilvántartás és elszámolás mértékegységére az Mt. nem ad eligazítást.
Tehát (A) és a., (A) és b., (B) és a. vagy (B) és b. Arra nincs külön szabály, hogy mely tevékenységek minősülnek olyannak, amelyek gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen nem folytathatóak másként. Követelmény azonban, hogy ez a működés magából a termelési technológiából fakadjon. Fontos kiemelni, hogy a megszakítás nélküliség nem a munkáltató, hanem egy adott tevékenység jellemzője. Ezért a rugalmasabb munkaidőszabályokat is csak azokra a munkavállalókra lehet alkalmazni, akik az adott tevékenységet látják el (termelési feladatokat látnak el). Lényeges, hogy a fenti szabályok a rendes munkaidőre vonatkoznak. Rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet) általánosságban vasárnapra is elrendelhető, azonban munkaszüneti napon kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára. A fenti szabály alól egy kivétel van: Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Rendkívüli Munkaszüneti Nap 2020
Például: A munkavállaló alapbére 1. 000 Ft/óra, munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra jogosult, és munkaszüneti napon számára 14. 00-22. 00 óra között 8 óra rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Ekkor a munkavállaló az alábbi bérelemekre jogosult: időarányos túlórára járó alapbér (100%) 8 órára (8. 000 Ft) munkaszüneti napi pótlék (100%) 8 órára (8. 000 Ft) rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (100%) (8. 000 Ft) műszakpótlék 4 órára – 18. 00-tól 22. 00-ig (30%) (1. 200 Ft) Bérpótlék helyett átalánydíjazás is alkalmazható, amelyről az alábbi cikkünkben olvashatnak.A munkaviszonyban a munkavégzés rendszerint azokon a napokon történik, amelyek munkanapnak minősülnek. Vannak azonban olyan napok, amelyek jogszabály alapján munkaszüneti napok, de e napokon is felmerülhet a munkavégzés szükségessége. Milyen esetekben rendelhető el munkavégzés munkaszüneti napra? Mi számít munkaszüneti napnak? Ez alatt a nap alatt a köznyelvben sok esetben azokat a napokat is értik, amelyen a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia a munkavállalónak. A munkaszüneti nap jogi fogalma azonban nem keverendő össze a munkáltató által beosztott heti pihenőnappal vagy a hétvégével. A Munka Törvénykönyve határozza meg, hogy melyek azok a napok, amelyek munkajogi szempontból munkaszüneti napnak tekintendők. Ezek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Munkavégzés munkaszüneti napon Rendszerint a munkaviszonyban a munkáltatót illeti meg a munkaidő-beosztás joga. E jogával élve a munkáltató néhány kivételtől eltekintve szombatra is elrendelhet rendes munkaidőben való munkavégzést, és bizonyos esetekben akár vasárnapra is.
Rendkívüli Munkaszüneti Naples
102. § (2) bek. ]. Arról, hogy a munkáltató vagy a munkakör mikor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, az Mt. maga rendelkezik. Munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek tekintendő a munkáltató vagy a munkakör, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. § (3) bek. ]. Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő azon munkavállalók számára rendelhető el, akik rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak munkaszüneti napon. Emellett baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is lehetőség van munkaszüneti napon történő rendkívüli munkaidő elrendelésére [Mt. 108. ]. A munkaszüneti napon végzett munkavégzés (akár rendes, akár rendkívüli munkaidő) esetén a munkavállalót 100%-os bérpótlék illeti meg.
Az Mt. 102. § (3) bekezdése alapján munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.