Arany János Híd Avatás Elemzés

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. Arany János: HÍD-AVATÁS | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. október 22. ) magyar költő. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba, majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.

• Arany János: HÍD-AVATÁS | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
• Arany János: Híd-avatás (elemzés) – Jegyzetek

Arany János: Híd-Avatás | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár

avatni mind! vígan. " "Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár! " Fehérben ifjú és leány Ölelkezik s a hídon van már: "Egymásé a halál után! " S buknak, - mint egykor igazán. Taps várja. - "Most a millióson Van a sor: bátran, öregem! " - "Ha megszökött minden adósom: Így szökni tisztesebb nekem! " S elsimul a víz tükre lenn. Hívatlanul is jönnek aztán: A harmadik, a negyedik: "Én a quaternót elszalasztám! " "Én a becsületet, - pedig Viseltem négy évtizedig. " S kört körre hány a barna hullám, : Amint letűnnek, itt vagy ott. Jön egy fiú: "Én most tanúlám Az elsőt: pénzem elfogyott: Nem adtak: ugrom hát nagyot! Arany jános hídavatás elemzés. " Egy tisztes agg, fehér szakállal, Lassan a hídra vánszorog: "Hordozta ez, míg bírta vállal, A létet: mégis nyomorog! " - Fogadd be, nyílt örvény-torok! Unalmas arc, félig kifestve - Egy úri nő lomhán kikel: "Ah, kínos élet: reggel, estve Öltözni és vetkezni kell! " Ezt is hullámok nyelik el. Nagy zajjal egy dúlt férfi váza Csörtet fel és vigyorogva mond: " Enyém a hadvezéri pálca, Mely megveré Napóleont! "

Arany János: Híd-Avatás (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

A Híd-avatás címe témajelölő: olvastán vidám ünnepségre asszociálunk, így nem előlegezi meg a vers tragikus színezetét. A mű elolvasása után inkább ironikusnak érezhetjük, hiszen az új hidat lényegében az öngyilkosok avatják fel. A vers főbb motívumai: a halál, a haláltánc. Az új híd jelkép: átmenet élet és halál között. Fő kifejezőeszközök: párbeszédek, jelzős szerkezetek, alliterációk, szinonimasorok. Arany János: Híd-avatás (elemzés) – Jegyzetek. A mondatok rövidek, szaggatottak. Nagy romantikus ellentétek jelennek meg (pl. mélység-magasság). Ebben a balladájában egy babonás, mágikus, kísérteties témát dolgoz fel Arany nagy lélektani realizmussal és mesteri szerkesztéssel. A versen Goethe és Schiller hatása érezhető, Arany többi balladájához csupán zenéjében, ritmusában, árny-és fényjátékaiban, egy-egy mondattal jellemzett alakjaiban és szerkezetében emlékeztet. A Híd-avatás a haláltánc műfaját eleveníti fel, amely középkori műfaj, de a népköltészetből is ismert és Madáchnál is megjelenik ( Az ember tragédiája londoni színében).

Órjás szemekben hull e zápor, Lenn táncol órjás buborék; Félkörben az öngyilkos tábor Zúg fel s le, mint malomkerék; A Duna győzi s adja még. nem látja többé, Elméje bódult, szeme vak; De, amint sűrübbé, sűrübbé Nő a veszélyes forgatag: Megérzi sodrát, hogy ragad. S nincs ellenállás e viharnak, - Széttörni e varázsgyürüt Nincsen hatalma földi karnak. - Mire az óra egyet üt: Üres a híd, - csend mindenütt. 1877 aug. 22 Source of the quotation Brückenweihe (German) "Verdammt! Jetzt setz ich doppelt, Leute! " Der Jüngling sprach's, die Karte fällt. Gy betts szavak l Saxoo téli kabát Iphone 5s töltő

July 17, 2024, 12:31 am