Tovább Javítják A József Attila Sugárúti Járdaszakaszt, Amely A Fülig Jimmy Előtt Epic Fail-Be Torkollt – Szegedi Hírek | Szeged365
July 2, 2024, 6:52 pmA meghívottak között szerepelt Marton Márta művészettörténész is, aki néhány napig József Attila társaságát élvezte (a költő udvarolt neki), és aki a múzsája lett az Óda erejéig. Nem ez az egyedüli Lillafüredhez köthető József Attila-vers. A költőt ugyanis a Babits Mihállyal való találkozás reménye hajtotta a lillafüredi írótalálkozóra, hogy megbékéljen vele és kiengesztelje a "magad emésztő, szikár alak"-ot. József Attila: Óda. A bocsánatkérés szintén egy versben öltött testet, így az Óda mellett a Magad emésztő… is végérvényesen összefonódott Lillafüreddel. A Meseautótól a Magyar vándorig Az 1933-ason kívül még számos írótalálkozónak adott otthont a Palotaszálló, de József Attila – akinek 2005-ben a hotel függőkertjében szobrot állítottak – termékeny néhány napjának köszönhetően az elsőt tartják a legjelentősebb Lillafüredhez köthető irodalmi eseménynek. Azonban nem csak a literatúra tette fel Lillafüredet a magyar kultúra térképére. Mivel a hatalmas büdzsével felépített és 1930-ban átadott Palotaszállót az akkori kormányzat széles körben ismertté szerette volna tenni, kiváló eszközként szolgált ehhez az, hogy filmekben jelenjen meg.
József Attila Óda Műfaja
Az anya utáni vágy és a szerelem sokszor egybecsúszik a versben. (Ebben nincs semmi, József Attila kötődése az édesanyjához nem volt kórosabb, mint más férfié. ) A mama-motívumok: Az első rész 2. A meseszép magyar üdülőhely, ahol népszerű filmek játszódnak és ami klasszikus verseket ihletett | Sokszínű vidék. versszaka talán a mama leírása is lehet, vagy legalábbis hangulatában ilyen. Képeiben másutt is megjelenik az otthon, és számos mama-motívumot találunk, pl. " te lágy bölcső ", " szeretlek, te édes mostoha " (az édes mostoha oxymoron: ellentét áll fenn a jelző és a jelzett szó között), " szeretlek, mint anyját a gyermek ", " s méhednek áldott gyümölcse legyen " (az Üdvözlégy Mária kezdetű imádságból átvett sor). " A semmiség ködén termékeny tested lankás tájain ": a termékeny test az anyaságra utal. A Mellékdalban szereplő " Visz a vonat "-sor is az anya utáni vágyat fejezi ki (a mama után viszi a vonat). A közepe táján kinyílik a vers tere, az első és az utolsó rész közötti képek sokkal tágabbak, tagoltabbak, egyetemesebbek. Ez a közbülső rész nagy ívű, emelkedett költemény, ódai gondolattársításokkal.
József Attila Óda Vers
- A gondolati-érzelmi erőfeszítés csúcsán elsikoltja, elkiáltja azt a szót, amely magába sűríti a törvény t, amely mindig, mindenhol, minden férfi és nő szerelmében működik: E G Y E T L E N N É VÁLIK A MÁSIK. Ez az a törvény, amely éppoly elemi erejű, kijátszhatatlan, mint a természet többi törvénye. ⑥ (Mellékdal) - az ódai szárnyalás után dallá szelídült versforma a vágyódást közvetíti a harmóniára: a szeretett egyetlennel való nyugodt, biztos összetartozásra - itt most az otthon egyszerű, mindennapi képei a jelenségek és a hitvesi közösség a lényeg. Vagyis egy második törvény is feltárul: az egyetlenné válás – ELKÖTELEZŐDÉSRE sarkall. Az elkötelezett (nem alkalmi) szeretet: a hitvesi szeretet. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ennek nyugodt, biztonságos élettere: a család. 6. BEFEJEZÉS: József Attila indirekt módon, a hiány oldaláról igazolja a szerelemben működő törvényeket, ugyanolyan hitelesen, mint Petőfi (Minek nevezzelek? ) vagy Radnóti Miklós (Tétova óda) a megvalósulás, beteljesülés oldaláról. A két utóbbi költőt a hitvesi szerelem boldogsága ihleti vallomásra, József Attilát pedig az ugyanerre való vágyakozás.
József Attila Oda
A következő részben az elragadtatott hangvételű, hatalmas látomás után a beszélő ismét visszatér a múlékony emberi lét világába. úgy érzi, hogy a szavak szánalmasan keveset mondanak, és a hegeli szemlélettel összhangban úgy látja, hogy az egyedi, a konkrét lét még szavaiban is mulandó és töredékes a benne megjelenő tisztább, elvontabb általánossal szemben: "A lét dadog, / csak a törvény a tiszta beszéd". József attila oda. Majd ismét fellobban a szenvedély, minden eddiginél erősebben feltör az eddig csak közvetetten kifejezésre jutó vágy a feloldást jelentő nő után. Ez az önkívülettel határos, szinte már fájdalmas és reménytelen, kétségbeesetten könyörgő-követelő indulatkitörés a vers szerkezeti csúcspontja. A "lágy bölcső, erős sír, eleven ágy" kifejezések a szerelemben való megsemmisülés és újjászületés misztériumát is felidézik. Mindhárom fogalom asszociációk útján visszautal az előző rész végén szereplő "öntudatlan örökkévalóság"-ra, a vágy tulajdonképpeni céljára. A zárójelbe tett szakasz a bántófényesség, a magasban csattogó szív képeivel az öröm és az ámulat eksztázisát érzékelteti, de ezzel együtt a viszonzatlan szerelem félelmét, az elveszettség kétségbeesett állapotát is kifejezi.
József Attila Óda Mellékdal
Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad. )A sziklatetőn ülő, magányosan tűnődő férfi alakját látjuk. A természet csendjénél is nagyobb a belső csend, melyben emlékek rajzanak. Pozitív hangulatot áraszt a megszemélyesítés, hasonlat: "ifjú nyár/ könnyű szellője, mint egy kedves/ vacsora melege, száll. " A magas hangrendű szavak "könnyű, szellője, kedves…" könnyedséget, bájt kölcsönöznek a strófának. A tájban megjelenő nőalak is az emlékezésből merül fel. József attila óda mellékdal. Ez a vízió- a kezdő állókép csöndes mozdulatlanságával ellentétben – csupa mozgalmasság, a konkrét képből kezd eltávolodni az emlékek szárnyán. A látomástól felizgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás a második részben, az érzelmek kiáradása: "óh, mennyire szeretlek téged. " A vallomásban kegyetlen disszonanciák, tragikus megriadások is érvényre jutnak: megszólal a vergődő sikoltás, hangot kap az egyszer már szóra bírt magánytól való rettegés ("a távol/ közelében, zengem, sikoltom, / verődve földön és égbolton, / hogy szeretlek, te édes mostoha. "). Mintha a szeretett lénytől való elszakadás félelmét, a köztük lévő távolság érzetét erősítenék az egymástól távol eső rímek is (szeretlek téged – mindenséget; futsz tova – mostoha).