Miskolci Színház Története – Jegy.Hu | Színház
July 8, 2024, 12:58 amRay Cooney vígjátékát Keszég László viszi színre: A miniszter félrelép szintén a Nagyszínházban lesz látható. A Játékszínben pedig Thomas Bernhard A színházcsináló című színművét rendezi majd Keszég László. Jacques Offenbach operája, a Hoffmann meséi Rusznyák Gábor rendezésében lesz látható a Nagyszínházban. Emellett a rendező jegyzi még A "K" ügy című előadást, mely egy "Zenés túlkapás, avagy az igazságtalanság anatómiája Michael Kohlhaas története alapján. " A darab a Kamaraszínházban lesz látható. William Shakespeare vígjátéka is műsoron lesz: a Vízkereszt, vagy bánom is én címen futó előadást Béres Attila rendezi a Nagyszínház színpadára. Miskolci Színház Története. Alan Alexander Milne Micimackó ja szintén a direktor rendezésében érkezik, a művet Lőrinczy Attila alkalmazza a Kamaraszínház színpadára. Szőcs Artur Bródy Sándor A dada című színművét rendezi, mely a Kamaraszínházban lesz látható. Paul Foster I. Erzsébet című színművét szintén a rendező viszi színre, a Játékszínben. Szőcs Artur kiemelte, jövőre lesz Bródy Sándor születésének 160. évfordulója, és A dada bemutatásával reméli, hogy a színház így méltó emléket állít az írónak.
Miskolci Színház Története
A 18. és a 19. század folyamán több fontos épület is épült, köztük a városháza, az új megyeháza, a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, továbbá számos iskola és templom. 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat. Miskolc 1907-1909 között - elszakadván Borsod megyétől - önálló törvényhatósági jogot kapott. Addig a városnak hivatalosan nem volt címere. Természetesen régebben is használtak különböző városjelvényeket; legkorábban egy királyfejes ábrázolást SIGILLUM CIVITATIS MISKOLCZ (Miskolc város pecsétje) feliratút. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király címeres kiváltságlevelet adományozott a városnak, amelyet 1909. május 11-én látott el kézjegyével.
A Miskolci Nemzeti Színház története: A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: "... Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő... vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk" - tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal. Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor, s 1823. augusztus 24-én nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre.