Térd Oldalszalag Fájdalom

Ars Et Virtus. Horvátország – Magyarország. 800 Év Közös Öröksége | Magyar Nemzeti Múzeum

Horvátország és Magyarország 800 évnyi közös kulturális örökségét mutatja be az Ars et virtus – Több száz műtárgyon keresztül mutatja be Magyarország és Horvátország kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatát a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása. Az "Ars et virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége" című időszakos, a zágrábi Galerija Klovićevi dvorival közösen rendezett tárlat célja, hogy erősítse a két nemzet összetartozásélményét. A 308 tárgyból álló tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a két ország kulturális örökségének kapcsolódási pontjain. Látható lesz például Könyves Kálmán gyűrűje, a legrégebbi ismert horvát zászló és Majláth Györgyné 1867-ből származó koronázási díszruhája is. A kiállítás 2021. december 10-től 2022. Magyar Horvát Perszonálunió | Magyar Horvath Perszonálunió Family. március 15-ig látogatható. A budapesti tárlat testvérkiállítása 2020-ban az év kiállítása lett Horvátországban A Magyar Nemzeti Múzeum és a zágrábi Galerija Klovićevi dvori együttműködéseként létrejött kiállítás célja, hogy a horvát–magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassa, ezáltal erősítse a két nemzet összetartozásélményét.

Magyar Horvát Perszonálunió | Magyar Horvath Perszonálunió Family

mi magyarok. * Perszonálunió (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Eltérő kulturális hatások formálták a különböző tájegységeken élő horvátokat, akiknek sok néprajzi csoportjuk alakult ki: Isztriaiak: az itt élő horvátokra nagy hatással volt a velencei uralom, és az olasz hatás, magukat is inkább isztriaiaknak tartják, mint horvátoknak, bár horvátul beszélnek. Szlavóniaiak: Szlavónia Horvátországon belül körülbelül azt a szerepet tölti be, mint nálunk Szabolcs-Szatmár, az elmaradottság szinonímája. A második világháború éveiben három jelentősebb mozgalom bontakozott ki a németek által lerohant jugoszláv királyság területén. Az egyik az usztasa, amely hatalomra kerülvén leginkább azzal tűnt ki, hogy tömegével hurcolta gyűjtőtáborba a zsidókat, cigányokat és szerbeket, a másik a Draža Mihajlović vezette csetnik mozgalom, amely eredetileg antifasiszta céllal alakult, ám tevékenysége hamarosan alig állt másból, mint a kelet-horvátországi és a boszniai horvátok mészárlásából, a harmadik pedig a partizán mozgalom, Titóval az élen, amely végül elnyerte a szövetségesek támogatását és a háború után megalakította az úgynevezett Második Jugoszláviát.

Magyar Horvát Perszonálunió

Fiume képeslapokon a millennium idején Noha a Horvát Királyság széles körű autonómiát élvezett, hiszen közigazgatásilag külön állt a Magyar Királyságtól, ettől kezdve a magyar királyi család valamelyik tagja irányította hercegként. A XIII. század második felétől pedig a magyar uralkodók helytartói, a bánok vezették egészen 1918-ig. Magyar Horvát Perszonálunió. Azzal, hogy horvát királlyá koronáztatta magát Könyves Kálmán, azt is kijelentette, hogy a magyar korona igényt tart egész – az Adriai-tengerpart jelentős részét magába foglaló – Dalmáciára, amit később sikerült is meghódítania neki és utóbb több királynak, például Nagy Lajosnak. A terjeszkedések történelmi távlatban rövid életűnek bizonyultak a többnyire Velence és Bizánc befolyása alatt álló partvidéken. De mi köze van a magyaroknak Fiu­mé­hez? Európa egyik legnevezetesebb és leg­jelentősebb kikötővárosa, az Adria északkeleti szegletében található Fiume (horvátul Rijeka) 1466-ban került a Habsburg -család birtokába, onnantól kezdve pedig egészen az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig birodalmukhoz tartozott.

* Perszonálunió (Magyar Történelem) - Meghatározás - Lexikon És Enciklopédia

Majláth Györgyné 1867-ből származó koronázási díszruhája

Tovább a virtuális kiállításba>>> Hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban? Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerésére invitáljuk Önöket a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum új virtuális kiállításán keresztül. A virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) közös projektje. Célunk az, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassuk, ezáltal erősítsük a két nemzet összetartozás élményét. 800 év közös öröksége igen szerteágazó, 8 blokkban jelöltük ki a főbb csomópontokat. A jelenleg 60 tárgyból álló virtuális tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben.

July 2, 2024, 3:49 pm