Sáfrányos Szeklice Termesztése
July 8, 2024, 3:34 amSáfrány helyett sáfrányos szeklice Jószerivel ugyanarra való, mint az évezredek óta termelt és használt sáfrány (Crocus sativus): élelmiszerek festésére és étolaj nyerésére. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) Kis-Ázsiából, Elő-Indiából került Európába, meleg- és napfényigényes, szárazságtűrő növény. Szélsőséges talajok kivételével az egész ország területén termeszthető, szereti a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokat. Sáfrányos szeklice termesztése Latin név: Carthamus tinctorius L. Szinonim, népies nevei: pirosító sáfrány, pirosító, magyar pirosító, szeklice, hamis sáfrány Származása: Ázsia Növény leírása, morfológiai jegyek Meghatározás A pórsáfrány, a nép festőnövénye Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének.
- Fűszernövény lap - Megbízható válaszok profiktól
- Wikizero - Sáfrányos szeklice
- A sáfrány háziasítása | National Geographic
- Orvosi lestyán – Wikipédia
Fűszernövény Lap - Megbízható Válaszok Profiktól
Meleg- és napfényigényes, szárazságtűrő növény. Szélsőséges talajok kivételével az egész ország területén termeszthető, szereti a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokat. A gyenge homoktalajok nem alkalmasak termesztésére. A méteresnél is nagyobbra növő, napsárga virágú szeklice különleges képességgel bír: a sáfrányhoz hasonlóan megfesti az ételeket. Mire való a sáfrányos szeklice? Jószerivel ugyanarra, mint az évezredek óta termelt és használt sáfrány ( Crocus sativus): élelmiszerek festésére és étolaj nyerésére. A sáfrányos szeklice (szaflór) fehér magját április elején kell a kert napos helyére elvetni. Minthogy a szúrós levelű növény 100-150 cm magasságot is elér, ezért térválasztóként is jó szolgálatot tesz. Sárga fészekvirágzatát július-augusztusban nyitja. Ekkor kell a szirmokat a virágból kicsipegetni és óvatosan megszárítani. A virágok egy részét hagyja megérni részben azért, hogy a következő évben is legyen vetőmagja, részben pedig (nagyobb mennyiség esetén) olajütés céljából.
Wikizero - Sáfrányos Szeklice
Pecsétviaszgomba termesztése Pannónia (virágdrog előállításra nemesítették), Budakalászi, Gila: magas olajtartalmú Vetésváltás: A vetésforgóba jól illeszthető, előveteményre nem érzékeny. Önmaga után 3-4 év elteltével termeszthető. Talajelőkésztés: Őszi szántást, és tavasszal sima, ülepedett magágyat igényel. Trágyázás: A talaj tápanyagkészletét jól hasznosítja. Káliumigényes. Vetés: Optimális vetésideje április eleje, sortávolság 40-60 cm, vetésmélység 3-5 cm. Sűrű kelés esetén 10-12 cm tőtávolságra ritkítsuk ki a növényeket. 4. 8. táblázat A sáfrányos szeklice vetési útmutatója Megnevezés Értékek Vetés ideje Sortávolság Tőtávolság Vetésmélység Vetőmagnorma Csiraszám Ezermagtömeg III. 20. -IV. 15. 40- 60 cm 10- 12 cm 3- 4 cm 18- 20 kg 450 000 db/ha 35- 55 g Hímnős csöves virágai vannak, a párta színe citromsárgától, a narancssárgáig változik, elvirágzáskor láng vörös lesz. Az első virágok július elején nyílnak, a virágzásidő 35-40 nap. Betakarítás: A tűzvörös, nyelves virágokat kézzel kicsípik, július közepétől 3-4 naponként.
A Sáfrány Háziasítása | National Geographic
A sáfrányos szeklice gyakrabban használt magyar nevei: Pórsáfrány, olajözön. A virágbibét színezésre használják. Rendszertani besorolása: Asteraceae (fészekvirágzatúak) családja - csöves virágok (Carthami flos) oleum chartami (magból hidegen sajtolt olaj, 20-40%-ban tartalmazza a mag) 4. 13. ábra: Sáfrányos szeklice csöves virágok (Carthami flos) Hatóanyag: A virágban felhalmozódó sárga festékanyag (szaflórsárga), vízben és alkoholban oldódik 0, 3-0, 6% kartamin (szaflórvörös): zsírban oldódik Farmakológiai hatás: Ártalmatlan festékanyag, az olaj telítetlen zsírsavakban gazdag, az érelmeszesedést lassítja. Egyéves, lágy szárú (Th). /forrás: 4. 14. ábra: Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorus L. ) Kis-Ázsiából, Elő-Indiából került Európába, egész ország területén termeszthető. Meleg- és napfényigényes, szárazságtűrő növény. Szélsőséges talajok kivételével az egész ország területén termeszthető, szereti a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokat. A gyenge homoktalajok nem alkalmasak termesztésére.
Orvosi Lestyán – Wikipédia
Kártevők elleni védekezés: Kártevői lehetnek a levéltetvek. Kapcsolódó szócikkek Sáfrány Így használhatod fel a Föld legnagyobb kincsét, az útifüvet Ezzel a látszólag haszontalan növénnyel szinte bárhol találkozhattok. Az útifűről (Plantago) van szó, amelyet sok helyen gyomként kezelnek, pedig valójában egy rendkívül... Tollaslábú szépségek – A Brahma tyúkok bemutatása A Brahma tyúkok kétségtelenül a legnagyobb tyúkfajták közé tartoznak. Méretük azonban senkit se riasszon el, a Brahmákat ugyanis sokan kifejezetten jámbor és kedves... Cserépben is termeszthető padlizsán – Tippek/trükkök mindenkinek! A padlizsánok (Solanum melongena) sok kert maradandó lakói, és sok helyen nem is az ágyásokban, hanem egy-egy cserépben vagy ládában kapnak helyet a többi zöldség között.... Pekándió sikeres termesztése A pekándió (Carya illinoinensis) egy méretes, lombhullató fa, amelynek ízletes termése számos receptben felhasználható. Azonban még ha nem is gasztronómiai célokból szeretnéd... Mit tehetünk méhtámadás esetén?
A jóféle sáfrány ( Crocus sativus) a tavasszal virágzó sáfrányok ősszel nyíló rokona, használták a sumer, az asszír és a babiloni kultúrákban is, gyógyászati célokra és színező anyagként, de ekkor még a vadon élő növényeket gyűjtötték. A virág háziasított változatával elsőként a minószi civilizáció idejéből ránk maradt freskókon találkozhatunk, például Szantorini (Théra) szigetén, Akrotiri ősi falai közt, vagy épp a krétai Knósszosz egyik freskóján. A sáfrányszedő – a freskó Krétán, a knósszoszi palotában található. Jól felismerhetőek a virágból kilógó bibék. Forrás: Wikimedia Commons Ábrázoltak krétai követeket 3500 éves egyiptomi (thébai) sírban, akik sáfránnyal festett kelmét vittek ajándékba. A lineáris B írásrendszerben is külön ideogrammát kapott a sáfrány – ezek mind arra utalnak, hogy valahol e régióban lehetett a háziasítás, és a mai fűszernövény őse. Történelmi adatok szerint a mai Iránban a Zagrosz-hegységben, s az ország északkeleti régiójában is, már az időszámításunk előtti 8-5. század környékén biztosan termesztettek sáfrányt, festékanyagáért, a név is perzsa eredetű (zarparan – aranyfüzér jelentéssel).
Mindenképpen napos fekvésbe kell őket elhelyezni.