Kritika: Szörnyek És Szerelmek - Hát Ez A Film Honnan Került Ide?
July 16, 2024, 4:11 pmSzínészek, színésznők, filmek - Képgalériák - Választható kép albumok: Képek, filmjelenetek, poszterek és plakátok a Szörnyek és szerelmek (Tale of Tales / Il racconto dei racconti) című horror-fantasy filmből. Sötét tündérmesék egy szürreális fantáziabirodalomban királyokról, királynőkről, mágusokról és szörnyetegekről... Szörnyek és szerelmek 12 db filmes kép. KÉPFELTÖLTÉS: Ez a szolgáltatás, csak regisztrált felhasználóinknak érhető el! Ingyenesen regisztrálhatsz IDE KATTINTVA, regisztráció után ez a szolgáltatás is elérhetővé válik számodra.
- Szörnyek és szerelmek (2015) | Mozipremierek.hu
- Sg.hu - Szörnyek és szerelmek - Nagy szavak, kevés tartalom
- Szörnyek és Szerelmek - Apolló Mozi
Szörnyek És Szerelmek (2015) | Mozipremierek.Hu
Jobb későn, mint soha: a Szörnyek és szerelmek című filmet három évvel ezelőtt mutatták be a világ mozijaiban egy cannes-i premier után, és ugyan bankot nem robbantott sehol, mégis eddig kellett várni arra, hogy valamilyen formában megjelenjen. De nem baj, mert érdemes minél nagyobb vásznon látni Matteo Garrone (Gomorra) agymenését, ami messze nem tökéletes, de cserébe sosem érdektelen. A Szörnyek és szerelmek (eredeti címén Tale Of Tales) Giambattista Basile tizenhetedik századi mesegyűjteményének feldolgozása, pontosabban a Mesék meséje vagy Pentameron címen is ismert gyűjtemény három rövid történetének megfilmesítése. Én nem ismertem eddig Basile történeteit (a Pentameron csak 2014-ben jelent meg teljesen), de a filmváltozat alapján olyanok lehetnek, mint a különösen gonosz magyar népmesék, ahol a fondorlatos győzelem helyett a sztorik mindig valami lehangoló csattanóval érnek véget. Garrone hármat választott a filmjéhez: A királynő, A megnyúzott boszorkány, és A bolha sajnos minőségben, hosszban, és tartalomban nem egyenlőek, de még így is le tudja kötni az ember figyelmét az egész massza.
Sg.Hu - Szörnyek És Szerelmek - Nagy Szavak, Kevés Tartalom
Értékelés: 14 szavazatból Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer három szomszédos királyság... Longtrellis Királynője (Salma Hayek) mindennél jobban vágyik egy gyermekre, semmilyen áldozattól nem riad vissza ennek érdekében – amikor pedig mágusok tanácsát követve, sötét körülmények között kap egyet, teljesen kisajátítja. Mindeközben Highhills nem túl éles elméjű királya (Toby Jones) kizárólag azzal van elfoglalva, hogy házi kedvencként egy méteresre hízott bolhát nevelget, s megfeledkezik felnőtt lánya boldogságáról, akit egy balul elsült lovagi torna után egy erőszakos ogréhoz kénytelen feleségül adni. Végül Strongcliff királyság élveteg és nőcsábász ura (Vincent Cassel) csodás énekhangja alapján beleszeret egy öregasszonyba – az idős nő pedig egyre szörnyűbb játszmákba megy bele, hogy akár varázslat árán, de fenntartsa a fiatalság és kívánatosság látszatát. Víziszörnyek és ogrék, királyok és királynék, mágusok és kurtizánok gyűlnek össze a Gomorra és a Reality című filmjével is Cannes-i Nagydíjat nyert Matteo Garrone sajátos hangulatú fantasy-horrorjában, amelyben a tündérmesék legsötétebb oldalát ismerhetjük meg olyan látványvilággal és szereplőgárdával, amit bármelyik hollywoodi produkció is megirigyelhetne.
Szörnyek És Szerelmek - Apolló Mozi
A 2008-as Gomorra naturalizmusához és a 2012-es Reality fanyar szatírájához képest a Szörnyek és szerelmek látszólag éles váltást jelez Matteo Garrone életművében. 2015-ös filmje Giambattista Basile A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása című 17. századi mesegyűjteményén alapul, mely a legkevésbé sem a kicsiknek szól, inkább a felnőttnek áthangszerelt tündérmese-adaptációkkal (Hófehérke – A terror meséje, Farkasok társasága) mutat rokonságot, vagy épp a saját sötét mesevilágokat építgető rendezők, Guillermo del Toro vagy Tarsem Singh munkáival. Ám az Andersent és a Grimm testvéreket is megihlető Basile meséiben nem kell újra felfedezni az erőszakot és a szexualitást. Garrone csupán jó érzékkel kiválogatja a bennük rejlő leggroteszkebb motívumokat, és filmjét hagyja a rémálmok logikája szerint működni. Ha a néző túlteszi magát (az indokoltan) a széttartó és laza szerkesztésen, és az időnként öncélú vizuális elemeken, egészen szokatlan élményben lesz része. Főhősei mind saját vágyaik és megszállottságuk rabjai, ami erőszakos, tragikus spirálba taszítja őket, ilyenformán a filmet olyan erőteljes képek (egy tengeri szörny hatalmas szívét majszoló Salma Hayek) és témák (a végzet által összekapcsolt emberek) működtetik, amelyek szinte hipnotikus erőt adnak neki.Emlékszem még kiskoromból a Storyteller című tévésorozatra, amiben John Hurt egy kályha előtt, egy bábkutya társaságában mesélt olyan sztorikat, amiket már akkor is teljesen rémisztőnek tartottam, utólag visszagondolva viszont egyenesen borzasztóak: az ördögökkel zsugázó katona, sündisznót szülő nő, mindenféle misztikus lények, amik a szereplők boldogságának útjába álltak. Ez a sorozat jutott eszembe a Szörnyek és szerelmek közben is, amikben a logika valami teljesen egyedi úton jár, mégsem kérdőjelezzük meg egyszer sem a film valóságát, még akkor sem, amikor a legszörnyebb, vagy éppen a legperverzebb dolgok történnek. De mik is ezek a dolgok? Az első történetben Salma Hayek királynője képtelen teherbe esni, míg egy rejtélyes figura el nem mondja a királyi párnak (a király szerepében pár percre John C. Reilly), hogy ez csak akkor fog megtörténni, ha megölnek egy tengeri szörnyet, egy szűzlány megfőzi a szívét, és a királynő elfogyasztja. Ez meg is történik, annyi galibával, hogy a szűzlány is teherbe esik, és egyszerre szülik meg a gyerekeiket.