Görög Színház Jellemzői | Biewer Yorki Jellemzői
July 4, 2024, 9:53 pmÉnekkar: a kórus fontossága létfontosságú a görög játszik mivel egy olyan embercsoport, amely egy olyan karaktert testesített meg, aki a játék során elengedhetetlen funkciót töltött be. A kórus tagjai énekeltek és táncoltak, és kezdetben legfeljebb 50 fősek lehettek A színházi közönség: bármely társadalmi osztályból érkező emberek hozzáférhettek a színházhoz, ezért a beáramlás hatalmas és akkoriban nagyon népszerű volt. Természetesen voltak olyan területek, amelyek a társadalom legfontosabb emberei számára voltak fenntartva, amint azt már megjegyeztük. Maszkok használata: Emlékeznünk kell arra, hogy Görögországban csak a férfiak jártak el, ezért a női karakterek megtestesítése érdekében parókába, maszkba és ruházatba öltöztek. Görög Színház Jellemzői | Biewer Yorki Jellemzői. Valamennyi színész olyan maszkot viselt, amely lehetővé tette karakterük jellegének hangsúlyozását és nagyobb kifejezőkészség elérését. Kép: Slideshare A görög színház színészei. És hogy befejezzük ezt a leckét a görög színházról és annak részeiről, fontos beszélnünk az egyik alapvető tényezők, amelyek lehetővé tették a színház számára a művészeti kategória fejlődését és megszerzését: színészek.
Görög Színház Jellemzői | Biewer Yorki Jellemzői
bəʊt] [US: ˈʃoʊboʊt] színház i melléknév theatrical ◼◼◼ adjective [UK: θɪ. ˈæ. trɪk. KÖVETKEZŐ OLDAL: Viszont a mesékben, dalokban szintén fennmaradtak a korábbi korok emlékeinek szimbólumai szinte napjainkig, amelyek akár több ezer éves hagyományban gyökerezhetnek. Delphoi, Minden ilyen játékra vagy szertartásra jellemző egyfajta pontos dramaturgiai szerkezet: a cselekmény itt és most történik előttünk. Először megismerjük az alaphelyzetet, a helyszínt és a szereplőket, amelyben valamilyen érdekellentét (konfliktus) alakul ki. Ha az ellentétet nem tudják feloldani, akkor a feszültség fokozódik, úgymond pattanásig feszül, és összeütközésre, kicsúcsosodásra kerül sor. Példaként említhetnénk egy nagyon egyszerű, de tiszta szerkezetet. Ismerős az "Adj, király, katonát! " játék. Az ALAPHELYZET (szituáció), hogy két csapat sorakozik egymással szemben. Görög színház jellemzői. Az ÉRDEKELLENTÉT (konfliktus, bonyodalom) azzal kezdődik, hogy az egyik király felszólítja a másikat a megadásra, illetve a részleges behódolásra ("Adj, király, katonát!
A szatírjáték oldott hangvételű, Dionüszoszt dicsőítő dráma. A győztes drámaíró nagy megbecsülésnek örvendett, azonban utolsóként végezni igen nagy szégyent jelentett. A szabad polgárok alig várták ezeket az ünnepeket. Több ezer ember követte figyelemmel ezeket a versenyeket. Ennyi nézőnek azonban helyet is kellett keríteni! Így épültek meg az első színházak. A legelső Athénban, az Akropolisz déli lejtőin épült meg, és Dionüszosz-színház volt a neve. Ez egy félkör alakú, nyitott színház volt. A nézőtér, vagyis THEATRON a domboldalba vésett padsorokból állt. 10-12 ezer nézőt is be tudott fogadni. Az alján volt a kör alakú ORKHÉSZTRA, a kar helye. A keskeny, félköríves színpad ez előtt volt, ezt nevezzük LOGEION-nak. A háttérben helyezkedett el a SZKÉNÉ, mely a kellékek tárolására, a színészek átöltözésére szolgált. Ez a fal királyi palota vagy templom homlokzatát ábrázolta. Mivel az istenek is megjelentek a darabokban, az ő helyük a szkéné lapos tetején volt. Oda emelőgéppel, ún. MEKHANÉ-val jutatták fel a szereplőt.