Augusztus 20 Mit Ünneplünk 2
July 4, 2024, 10:26 pmAz augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. A Szent Jobb körmenet 1991 óta ismét évről évre megrendezésre kerül. A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapest Szent-István Bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, de minden év augusztus 20-án szentmisével egybekötöttöt körmenetként mutatják be a hívőknek. Idén nyáron Erdő Péter bíboros celebrálja a szentmisét, és vezeti a körmenetet.
Augusztus 20 Mit Ünneplünk Youtube
Augusztus 20-a most akkor az államalapításról, Szent Istvánról, az ő szentté avatásáról, az Alkotmányról, vagy az új kenyérről szól? Esetleg a tűzijátékról és a Szent Jobb körmenetről? Összeszedtük, mit érdemes tudni az ünnepről. Augusztus 20 I. István király, és 1774 óta a magyar államiság ünnepe: utóbbi Mária Terézia érdeme, aki országos ünneppé nyilváníttatta Szent István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20. ). 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett a nap, melyet a történelem során mindenki úgy értelmezett, ahogy éppen jól esett. Hogy volt ez régen? Augusztus 20-hoz már az 1000-es években kapcsolódott hiedelem: ha szép idő volt, jó termésre számíthattak, illetve úgy tartották, 40 napig olyan idő lesz, amilyen 20-án volt. E naphoz köti a néphit a gólyák útrakelését, a szúnyogok számának csökkenését (kicsit szebben: ekkor vágják a szúnyogkirályt) és a málnaszedés idejét – írja a Múlt-kor. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.Konkrét hagyománykör ugyanakkor nem fűződött az ünnephez egészen 1818-ig: ekkor rendezték meg először azt az ünnepélyes körmenetet, amikor végül a jobbot Győrön és Pannonhalmán keresztül Budára hoztak. A forradalmi és háborús időkben a körmenet és ezzel az ünnep is számos alkalommal elmaradt, végül 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását, címeres zászlóval. Az egyre növekvő ünnep rengeteg embert érdekelt, nem csak Magyarország minden tájáról, de külföldről is érkeztek látogatók a hatalmas ünnepre, ahol a Máriának szóló tiszteletadás mellett (István és Mária kultusza ugyanis összeforrt az idők során) hódolhattak a Szent István napi vásár nyújtotta szórakozásnak is. Az ünnepkör lassan bővült, így állt össze mára a szokásos menetrend tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok felkarolásával és ápolásával (több, nagy hagyományőrző fesztivált igazítottak egybe augusztus 20-szal), és persze az elmaradhatatlan tűzijátékkal: ezt 1927-ben rendezték meg először.