I Bécsi Döntés
July 7, 2024, 11:55 pmMagyarország a háborút is vállalta volna Romániával a második bécsi döntés előtt 2017. augusztus 30. 08:48 MTI Hetvenhét éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. A trianoni békediktátum után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. 1938-ban az első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult. Súlyos árat fizettünk a bécsi döntésekért | Híradó. Romániával szemben a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései, és a bukaresti kormány kénytelen volt engedni a három oldalról ránehezedő nyomásnak. Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően a Szovjetunió 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát és Észak-Bukovinát, az 1940. szeptember 7-i craiovai megállapodás értelmében pedig Dél-Dobrudzsa Bulgária része lett.
Súlyos Árat Fizettünk A Bécsi Döntésekért | Híradó
Napóleon hatalma Franciaországban rövid időn belül számtalan európai országnak komoly gondot jelentett. Az osztrákokat és a poroszokat egyszerűen győzte le, azonban az oroszokkal már nem bírt és ez indította el Franciaország hanyatlását. Miután sikerült Napóleont térdre kényszeríteni, kezdetét vehette az európai területrendezés. A kongresszusnak Bécs adott otthont, amit később az osztrák kincstár meg is érzett, hiszen az eredetileg rövidre tervezett kongresszus, majdnem egy éven át ülésezett. Természetesen ebben az időszakban nemcsak az uralkodókat és vezető politikusaikat, hanem azok udvartartását is el kellett látni. Ezalatt nemcsak a szállást, étkezést értjük, hanem azok szórakoztatásáról is gondoskodni kellett. A kongresszus célja volt, hogy a Napóleon által szétzilált Európát "rendbe hozza", és hatalmi egyensúlyt teremtsen. I bécsi döntés. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy az oroszok és a poroszok a lehető legnagyobb területeket kívánták megszerezni, míg az osztrákok és a franciák az egyensúly helyreállításán dolgoztak.
Az 1. És 2. Bécsi Döntés By Lili Oláh
Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette. A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az 1. és 2. bécsi döntés by Lili Oláh. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51, 4 százaléka volt magyar.
Ujjongók és kétségbeesettek Van naplóbejegyzés egy magyar katonától, aki azon kesereg, hogy "Kár, mert amit ingyen, vér nélkül kapunk vissza, nem képvisel értéket". (A kiállításból nem derül ki, de 1940. augusztusában már mozgósították a magyar hadsereget egy erdélyi hadjárat érdekében, mert felmerült, hogy a Besszarábiára igényt tartó szovjet csapatokkal hangolják össze a magyar támadást. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a németek és az olaszok inkább a saját kegyükből akarták biztosítani a magyar igényeket. ) Van egy fotó egy koporsóról, amit elkeseredett románok hagytak a kolozsvári pályaudvaron, "Ez jó lesz majd Horthynak" felirattal. Van egy feljegyzés egy brassói magyar elöljárótól, aki szerint városában "az egész magyarság úgyszólván magán kívül van". A brassóiak azon négy-ötszázezer magyar közé tartoztak, akik román fennhatóság alatt maradtak. Van egy csomó film, fotó a bevonuló magyar katonákat lelkesen üdvözlő erdélyiekről. Ünnepi újságcikkek tele meghatódott lelkesedéssel, és giccses emléktárgyak térképvázlatokkal.