Bertényi Miklós Füvészkert
July 7, 2024, 9:28 pmDe ahogy emelkedünk és távolodunk az Apát-kúti-völgy talpától, fokozatosan az erdő természetes hangjai veszik át az uralmat. Hídon kelünk át egy vízmosáson, majd rövidesen néhány tucat lépésre erdészeti útba csatlakozunk, hogy aztán újra a kanyargós ösvényen folytassuk a Nagy-Bükk oldalában. Csapásunk peremét több helyen is gerendákkal erősítették meg a vízerózió ellen. Bertini miklós füvészkert. A kiépítés eredetileg is megvolt, ugyanis az ilyen cserkelőösvényeknél fontos szempont a tisztítás és a minél könnyebb járhatóság, hogy a vadat hangtalanul lehessen megközelíteni. Nyílt, füves folton vágunk át, aztán újra szélesebb úton ballagva érkezünk az Alsó-Pap-hegy alatti nyereg nagy útkereszteződésébe. A nagyszerű bükkös fái alatt mesébe illő gerendaház, a Jenő-kunyhó fogad. Az épület eredetileg vadászháznak készült az ösvény kialakításakor, nevét a szóbeszéd szerint Horthy Miklós akkori kormányzó öccséről kapta. A szenvedélyes vadász és sportember Horthy Jenő a korszak legismertebb szakíróival, köztük Széchenyi Zsigmonddal és Kittenberger Kálmánnal is cserkelt.
Lelkes Judit Tornastúdió » Aktuális
Takaros házak, rendezett porták között hagyjuk el a települést. Ereszkedés az Apát-kúti-völgyben Fiatal tölgyes-gyertyános erdőben enyhén ereszkedünk az Apát-kúti-völgy árka felé. A patak forrása Pilisszentlászló területén ered, és Visegrádnál torkollik a Dunába. A csaknem 10 km hosszú és mintegy 250 méter esésű szurdok felső szakaszát Szent László-völgynek hívják, míg alsó, visegrádi része Malomkerti-völgy néven ismert. Rövidesen hosszú paticskerítéssel védett épületcsoport mellett sétálunk el: a Hoboji zen templom határánál járunk. Kelet-Európa első zen szentélyének felépítésére az igen csendes és nyugodt völgyet választotta a közösség. Hamarosan útlezáró fémsorompót kerülünk meg, majd letérve a hegyoldalból elkezdünk beereszkedni a Szent László-völgy talpára a csobogó vízfolyáshoz. Fahídon kelünk át a patak túloldalára, ahol padokhoz érkezünk. Lelkes Judit Tornastúdió » Aktuális. Enyhén emelkedve vezet tovább utunk a mohos andezitsziklákkal pettyezett völgyoldalban. Követjük az árok kanyarulatát; hosszabb részen magas, szakadékos partfal tetején járunk.
Tavasszal, a tulipánvirágzás idején, mindenképp érdemes ellátogatni a kertbe, amelynek külön tulipánmezője is van. Sőt, izgalmas programokat is szerveznek a virágzás idejére. Most szombaton, április 23-án például kalandos tulipántörténeti sétán kalauzolják körbe a látogatókat, akik többek közt azt is megtudhatják, honnan származik ez a csodás virág, hogyan fonódik össze a tulipán története bűnügyekkel, vagyonnal és éhezéssel, de a sétát vezető főkertész a tulipánültetés titkaiba is beavatja a közönséget. A programról ITT, a botanikus kertről és történetéről pedig ITT tudhattok meg bővebb információkat. Ahol a japán császári család tagjai is tiszteletüket tették – Japánkert Zuglóban A kertben töltött idő a japánok szerint felér a meditációval. Hazánk első, közel százéves japánkertjébe – amelyet Varga Márton tervezett és építtetett 1928-ban, és a nevét viselő Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium ékessége – még a japán császári család tagjai is ellátogattak. Takamacu herceg és felesége több növényt is ajándékozott az iskolának, amelyek közül egy japán díszcseresznye még ma is látható a tavas sétakertben, ahol nemcsak olyan különleges növényekben gyönyörködhetünk, mint, mondjuk, egy 1927-ben ültetett fikusz, hanem a japán kultúráról is többet megtudhatunk.