Torma Termesztés Technológiája
July 16, 2024, 7:21 amA háborús időszak alatt szétesett termelést 1950-től állították helyre, majd a szövetkezeti időszakban következett az újabb felfutás. Kiváló minőségű torma előállításához jó vízgazdálkodású, viszonylag laza szerkezetű talajra, bőséges napfényre, párás levegőre – és nagyon sok kézi munkaerőre van szükség. Mindez a Hajdúságban a kezdetektől napjainkig biztosított. A körte komplex ökológiai növényvédelmi technológiája II. - Pro Agricultura Carpatika. A technológia jellemzője az ún. sűrű bakhátas (90 x 25 cm-es térállás) ültetés, a szaporítóanyag gondos előkészítése, a tenyészidőszak alatti hajtásválogatás és a rizómán kifejlődött oldalgyökerek két alkalommal történő eltávolítása. A tájban a szabványban előírtnál (20 cm hosszúság, ill. 5 mm átmérő) fejlettebb, 25-26 cm hosszú, 6-8 mm átmérőjű talpgyökér dugványokat használnak. Miután a dugvány felső részén lévő rügyek felfelé (heliotrópia), az alsó részen lévők pedig lefelé (geotrópia) irányuló hajtásokat fejlesztenek – a helyes ültetés érdekében az előkészítésnél megjelölik azokat. Így működik a világegyetem Budapest időjárás ma óránként pest Úszó vb 2019 eredmények remix Jumanji 2 teljes film magyarul 2017 Használt gumicsónak olcsón Ahol a KOCHs torma művészete és a főzés tudománya találkoznak, ott a kulináris csábítás is fellelhető.A Körte Komplex Ökológiai Növényvédelmi Technológiája Ii. - Pro Agricultura Carpatika
A betakarítás műveletei a lombtalanítással kezdődnek, amikor a leveleket a gyökér felszedés előtt kb. 1 héttel 4-6 cm-es csonkra vágják vissza. A gyökereket október közepe és november közepe között szedik fel – kézzel úgy, hogy előzetesen a bakhátak alatt 60-70 cm mélységben járatott U-alakú ekével 5-10 cm-t emelnek rajtuk. A tájban napjainkban stabilizálódtak az 5-6 t/ha-os átlagtermések. A rizómákat felszedés után 1 m magas kupacokban tárolják a válogatásig. A megtisztított, tárolt gyökerekről először a szaporításra felhasználható talpgyökereket törik le, majd késsel levágják az oldalgyökereket és a koronának nevezett levélrozetta csonkot. Ezután kerül sor az osztályozásra. Csak a 20 cm-nél hosszabb, 25 mm átlagvastagságot elérő, sima felületű, elágazásoktól mentes, a talpgyökerektől kézi letöréssel megtisztított rizómák minősülnek első osztályúnak. Az ősszel gyűjtött talpgyökereket télen a szabadban vagy pincében teleltetni kell megfelelő nedvességtartalmú közegben (homok, homokkal kevert perlit, tőzeg).
Szerkezet nélküli homoktalajon ne kísérletezzünk a termesztésével, csak akkor, ha öntözhető. Hasonló módon kerüljük az erősen kötött, levegőtlen agyagtalajokat is, mert ezeken túl gyorsan öregszik a gyökértörzs, azaz hamar üregessé, értéktelenné válik, emellett gyér levélzetet is hoz. Középkötött, inkább lazább szerkezetű, jó vízgazdálkodású, lehetőleg mély rétegű talajokat válasszunk termesztéséhez. A talaj jó táperőben legyen, hogy nagy tápanyagigényét több évre ki tudja elégíteni. Tápanyagigénye: Közvetlenül szervestrágyázott helyre ne ültessük. Az ültetés előtti évben trágyázzuk meg alaposan a területét (10 m2-re 40-50 kg), majd bő tápanyagot igénylő, de ne talajzsaroló kapásnövény után következzen. Ültetés előtt a műtrágyák közül 40 dkg szuperfoszfát, 25-35 dkg kálisó és 20-30 dkg pétisó elegendő 10 m-enként. Nitrogéntartalmú műtrágyával (10 m-enként 4-5 dkg hatóanyag, ez 15-20 dkg pétisónak fele meg) a vegetációs időben 1-2 alakommal fejtrágyázzunk. Évelő, minden ősszel pótoljuk a kivont tápanyagot a sorközökbe szórt 30-40 dkg szuperfoszfáttal és 15-25 dkg kálisóval 10 m2-enként.