Kivezetné A Tagi Kölcsönt Cége Könyveiből? Ezzel Érdemes Számolnia - Adózóna.Hu
July 16, 2024, 11:59 amRészlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. május 14-én (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4129 […] adózás előtti eredménynek része, az adóalap csökkentésével ez után társaságiadó-fizetési kötelezettség nincsen. Téves a kérdés azon része, hogy 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani! A kedvezmény ahhoz kapcsolódik, ha a tagi kölcsön visszafizetése helyett osztalékot fizetnek, tehát pont fordítva! Ha a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsönnek megfelelő összeget osztalékként ki akarnak fizetni (és az ki is fizethető), akkor a legfőbb szerv döntése alapján azt az eredményszámlával szemben a taggal szembeni kötelezettségként kell előírni az adózott eredményt csökkentő tételként (T 493 - K 4792). A taggal szembeni kötelezettségként előírt osztalék kifizetésekor (legkésőbb 2009. június 30-ig) kell a 2008. évhez kapcsolódóan a 10%-kal meghatározott személyi jövedelemadót levonásba helyezni (T 4792 - K 462), az adóval csökkentett összeget pedig a tagnak kifizetni (T 4792 - K 381, 384).Adófórum &Bull; Téma Megtekintése - Tagi Kölcsön Könyvelése
A tagi kölcsöntől a legkevésbé fájó megszabadulni, ha apportáljuk Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson Egy másik lehetőség, ha a tagi kölcsönt egy társaságtól független külső személy átvállalja. Ezt az egyéb bevételek között kell kimutatni és az átvállalt tartozás összege után szintén társasági adót kell fizetni, továbbá ugyanúgy ajándékozási illetéket, amennyiben az átvállaló fél magánszemély. Ha az átvállaló fél gazdasági társaság, akkor az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól. Egy harmadik lehetőség a tagikölcsön-követelés apportálása. Ekkor jegyzett tőke emelése következik a tagi kölcsönt nyújtó tag fennálló követelésének apportálásával. Ez az ügylet a társaság eredményét nem érinti, így nincs társasági adó vonzata sem, amennyiben a tag ugyanakkora összegű részesedést kap, mint a követelés értéke. Egyéb adókötelezettség sem a tag, sem a társaság esetében nem merül fel és ajándékozási vagy visszterhes vagyonszerzési illetéket sem kell fizetni. Cikkünk dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász Adózó megjelent írása alapján készült, amely jóval részletesebben foglalkozika a témával.Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A tagi kölcsön bármilyen céllal a társaság rendelkezésére bocsátható, összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg, nyújtása pedig nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé. Tekintve, hogy a tagi kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből adja, így őt a kölcsönnyújtás után őt ismételten nem terheli szja kötelezettség – derül ki az Adó szaklap 2011/16. számából. A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. Korlátnak számít a Tao-törvény azon rendelkezése, mely szerint az adó alapjának megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a kapott kölcsön – így a tagi kölcsön is – az adóévben ráfordításként meghaladja a társaság saját tőkéjének háromszorosát.