Az Egri Vár Felépítése
July 4, 2024, 7:53 pmA Kazamata az Egri vár földalatti titkos alagútrendszere, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben. A Kazamata kiállítás az Egri vár egy titokzatos és izgalmas arcát mutatja meg a látogatóknak. A kazamata egy földalatti alagútrendszernek az elnevezése, melyet azzal a céllal építettek, hogy a végvári katonák biztonságosan tudjanak közlekedni a bástyák között. Az alagutakban aknafigyelést is folytattak a katonák. Az Egri Csillagok regényben Vicuska ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba. A kazamatához a Setét-kapun át vezet az út. Először egy tágas kaszárnyatermekben találjuk magunkat, ahol régi épületmaradványokat csodálhatunk meg. Az első hallásra száraznak tűnő kiállítás valójában egy izgalmas időutazást jelent, ha engedünk a csábításnak: gondoljunk csak bele, az itt kiállított kövek még testközelből látták a harcokat! Talán Dobó István várkapitány maga is kinézett azon az ablakon, amely ma kiállítva látható a teremben.
Az Egri Vár Bemutatása
Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal. Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak. Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás.
Az Egri Var 83
A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.
Az Egri Vár Története
Az ostrom kezdetén a regénybéli Dobó már a kémjeként említette Varsányi Imrét, akit utána török ruhába öltözve, sokszor saját bajtársai által veszélyeztetve látunk viszont. A valóságban Varsányi Imre azonban nem kém volt – jóllehet többször is kiküldhették fontos levelekkel – hanem egri gyalogos hadnagy, aki alatt tíz ember szolgált. A vár számadásai nem csupán a tisztekről számolnak be, hanem a közemberekről is. A legtöbb esetben csupán számadatként jelennek meg. Ahogy azt a forrás képéből láthatjuk, minden egyes tiszt alatt több-kevesebb ember szolgált, akiket tisztjeik fizettek abból a pénzből, amelyet számukra a számadáskönyvek szerint kifizettek. A várat az ostrom idején mintegy 1800 katona és körülbelül 270 menekült, vagyis alig 2100 ember védte. Az ellenfél nagy túlereje (mintegy 75 000 fős sereg, 15-20 nagy kaliberű ostromágyú, és mintegy 100 kisebb űrméretű löveg) ellenére a várat megerősítő építkezések és a védők jó megszervezésének is köszönhetően sikerrel védekeztek. A várvédők létszámáról egy 1552-ben készült számadás tudósít, ahol a katonaságot pontosan felsorolták.
Az Egri Vár Térképe
A literenként 20 forintos támogatás egyfajta lélegeztetőgépként működik – mondta Bujdos Eszter, a alapító tulajdonosa a Napi, hu-nak korábban. Várakozása szerint az augusztus 1-jei dátum lehet a vízválasztó, mert ekkor dönthet úgy több száz benzinkút, hogy a továbbiakban nem veszi igénybe újabb három hónapra az állami támogatást, hanem inkább lehúzza a rolót, mert kifogyott a tartalékokból és kifogyott az ötletekből is, és már nem tud hová hátrálni.
A két lista között azonban vannak eltérések, ami annak is betudható, hogy a vár védői változhattak az egy év során. A vár védői között különleges helyet foglalnak el a kémek és felderítők, akiknek a szerepe igen fontosnak bizonyult a vár védelmében. Levéltári forrásokból tudjuk, hogy Dobó kémjei főként Budáról, Nándorfehérvárról (ma: Belgrád, Szerbia), sőt Drinápolyból is (ma: Edirne, Törökország) érkeztek a várba. 1552 januárjában Szegedről hoztak híreket, majd az oszmán haderő megindulását követően július 3-án Ali basa budai táborában, szeptember 6-án pedig Szolnokról az Eger felé közeledő Ahmed basa táborában járt hírszerzők érkeztek haza jelentéseikkel Egerbe. 1552-ben éppen ezért nem kevés pénzt fizettek ki a kémeknek, mert összesen 27 forint 55 dénár szerepelt a vár elszámolásaiban erre a célra. Csak összehasonlításként: abben az időben egy katona havi zsoldja 2-3 forint volt. Gárdonyi a regényben állandó kémként és hírnökként Varsányi Imrét jelenítette meg. Varsányit az író úgy tüntette fel, mint aki már évtizedek óta ezt a mesterséget űzi, és már a regény elején megjelent, aki Cecey rokonától, a Szapolyai-pártra állt gvárdiántól érkezett.
A magas fenntartási költségek miatt 1702-ben a külső várat lerombolták. Négy évvel később a kuruc csapatok foglalták el a megmaradt belsővárat, ami többször is az erdélyi fejedelem főhadiszállása volt. 1783-ban Esterházy Károly püspök személyében az egyház visszavásárolta a várat a püspökség részére, de a magas fenntartási költségek miatt tovább bontatta azt. 1871-ben a vár egy részét a honvédségnek adományozták és kaszárnyát hoztak benne létre. Ezzel párhuzamosan megindult a várbeli székesegyházzal kapcsolatos tudományos kutatás is, valamint még 1832-ben Butter János gróf a várba hozatta Dobó István síremlékét. 1908-ban átadták az Eger-Putnok vasútvonalat, mely egy ponton átszeli a várat. Ennek köszönhetően a Zárkándy-bástya elszakadt a vártól. (Azóta felmerült a bástya föld alatti összekötése a várral. Erre készített látványtervet diplomamunkájában Rátkai Anna. ) 1925-ben Pataki Vidor és Pálosi Ervin szinte önerőből nekilátott a vár keleti részének, a székesegyház és a kazamaták feltárásához.