Az Alföld Verselése
July 4, 2024, 8:08 pmKosztolányi Dezső A gyorsvonat az Alföldön fut át, s az utasok a zörgő ablakokból bámulva nézik, mint egy új csudát. Egy nádkúp, egy kút tűnik föl csak olykor, itt-ott egy árva, tikkadó kazal. A búza habja szikrát hányva mormol. Az élet alszik, mindent tűz aszal, a gulya tétlenül delelve ődöng, távolba búsul egy vén, puszta fal. Kék, sárga színben ég a hevülő föld, egy ócska, kis sip álmosan huhog, és nincs a rónán sehol üditő zöld. Fáradtan álldogálnak a juhok, a délibáb poros mezőn suhanva köddé fakul, és eltünik utóbb. A rozsvetés közt s a sötét ugarba olykor elballag egy szikár legény, izmos, erős és szikkadt arca barna. Vad, idegen tűz villan a szemén. Majd jő egy karcsú és sovány magyar ló, s horkanva nyargal el, mint tünemény. Alszik a törpe tengeri, a tarló, a zöld mocsár teng, távol eb ugat, sátorfa mellett álmodik az alvó. Ez itt kelet. Hiába küzd nyugat. E vérvirágos föld ma is a régi, az ősök itt kinyújtják karjukat. A szörnyü harcok marcona vitézi őrzik ma is a múltak csarnokit, vén váruk árnypallosuk éle védi.Az Alföld Vers Online
Hortobágyi kilenc lyukú híd, vad ménesek (lócsapatok), vizimadarak ezrei, madárvonulás ősszel és tavasszal, amikor itt megállnak pihenni, fenséges élmény. Az alföldi táj azonban más költőnk számára sem maradt észrevétlen. 1834-ben Vörösmarty így epekedett, mikor az Alföldön kelt át útja során: "A vidékről nem írhatok, mert az széle táját kivéve róna, oly egyenlő mint az unalom. "
Az Alföld Vers 3
Megjelent az Alföld folyóirat 2022-es februári lapszáma, melynek tartalmát a rendkívül erős vizuális anyag mellett többek között Izsó Zita, Vörös István, Sirokai Mátyás, Korpa Tamás, Tóth Krisztina és Lanczkor Gábor szövegei adják. Tanulmány rovata kiemelten foglalkozik Nemes Nagy Ágnes művészetével, a Kilátó és a Szemle írásai pedig igazán sokszínű, széles skáláról merítenek. A friss Alföldet Didi Xénia Gipsz című versével ajánljuk. Az Alföld folyóirat februári lapszámát Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen. Lanczkortól regényrészlet olvasható a lapban, említett kötetéről pedig Meiszterics Adrienn írt kritikát. A szépirodalmi rovatban publikáló több másik szerző – Tóth Krisztina, Csabai László, Győri László – könyvét is recenzeálja Görföl Balázs, P ogrányi Péter és Bakonyi István.
Az Alföld Vers 1
A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. a vers itt olvasható: Petőfi az alföldi táj egy-egy mozzanatát kiragadva nézelődik az alföldi tájon, ahol született. Petőfit tartják az "alföldi tájeszmény" megalkotójának, őelőtte a költők csak a domboldalon pompázó virágos rétben gyönyörködtek és a hegyvidéken csörgedező patakokról ábrándoztak. Senki se vette észre, hogy a puszta rónaság milyen szép. Petőfi viszont meglátta a végtelen pusztaságban, a kolompoló jószágokban és a kocsmában rejlő szépséget is. A kétféle táj ellentétével kezdi a verset (Kárpátok hegyei és alföldi rónaság síkja).Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.? ) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. "Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. " 1848. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. "Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. " – emlékezett Jókai. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.