Nagy Béremelés Jön A Központi Közigazgatásban
July 16, 2024, 6:50 pmAz egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár, Soltész Miklós egy konferencián bejelentette, azért fog plusz öt nap szabadság járni a központi közigazgatásban, ha valaki házas. A HírTV tudósítása szerint az államtitkár hozzátette: a magyar családokat nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is támogatni kell - olvasható a cikkében. Akkor tud családbarát lenni Magyarország, ha minél több szereplő - civilek, vállalati szféra, egyházak és a kormány - részt vesz a családbaráttá alakításában - mondta a konferencián szintén részt vevő Novák Katalin család és ifjúságügyi államtitkár. A volt emberi erőforrás miniszter, most miniszterelnöki biztos Balog Zoltán is felszólalt: "Miért is ne tennénk anyagilag motiválttá abban az embereket, hogy érdemes legyen gyereket vállalni?! Az ne legyen szegénységi kockázat! Miért is ne tennénk érdekeltté abban, hogy tartósan kössék össze megbízható formában az életüket, mint más párkapcsolatok. Nagy béremelés jön a központi közigazgatásban. Szerintem, ezt nem kell szégyellni! Az fontos, hogy legyen egy következő lépés, amikor a pénztárcától eljutunk a szívig, meg a lélekig és rádöbbennek arra, hogy ez így sokkal jobb! "
- Nagy béremelés jön a központi közigazgatásban
- Családokat érintő változások 2019-ben: Gyed, diplomás gyed, gyod...
- Emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére
Nagy Béremelés Jön A Központi Közigazgatásban
A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetet, amelynek elfogadása esetén januártól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére, emellett számos családbarát intézkedést is bevezetnek. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta, a javaslat szerint kormányzati személyügyi központot hoznának létre, hogy a létszámgazdálkodás új rendszerét – amit szintén megteremtene a javaslat – működtetni lehessen, és a jövőben se termelődjön újra a felesleges bürokrácia. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte, a javaslatban külön fejezet tartalmazza a családbarát intézkedéseket, változtatnának a családosok munkavégzési rendjén, a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnének – adta hírül az MTI.
Mint megírtuk, október végén kezdték meg a kirúgásokat a központi közigazgatásban. Családokat érintő változások 2019-ben: Gyed, diplomás gyed, gyod.... Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még augusztusban jelentette be a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hivatalos "végeredmény" szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. A kormányhatározat alapján végül addig "matekoztak" a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et.
Családokat Érintő Változások 2019-Ben: Gyed, Diplomás Gyed, Gyod...
A javaslat kiterjed emellett a kormányzati főhivatalok és központi hivatalok jogállására és szervezeti működésére is. A kormányzati igazgatásról szóló javaslat benyújtásával a kormány újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének javítása, a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka, és a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a gyereket vállaló és nevelő kormánytisztviselők kiemelt megbecsülése érdekében – foglalta össze Orbán Balázs. Mint mondta: a kormánynak komoly adósságot kellett ledolgoznia, ugyanis a 2010 előtti szocialista-szabad demokrata kormányok államfelfogását a neoliberális szemlélet jellemezte, a cél a piac szerepének növelése volt, a privatizáció megfelelő ellenőrzés hiányában azonban korrupciónövelő tényezővé vált. A közigazgatás nem volt más csak a szocialista hatalomgyakorlás megteremtésének és megerősítésének eszköze – mondta Orbán Balázs. Ezzel szemben 2010 óta új államfelfogási modellt vezettek be, és megerősítették az állam szerepét.
Tovább harcolnak azért is, hogy a központi és területi közigazgatásban dolgozókat egyaránt megbecsülő szabályokat alkosson a kormány, éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy jöjjön létre a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal, amely érdemi tárgyalófórumként kell működjön. Mindezek érdekében folytatják akcióikat, ahogyan a március 14-i sztrájkjukat is. A kevesebb szabadság mellett megnövekedett túlmunka, a kiesők pótlása újabb bajokat szülhet, mondta Borosné, aki arról is beszámolt, hogy már a létszámstop kezdete óta számos kolléga döntött úgy, hogy elhagyja a közigazgatást, ami eddig nagyban megnehezítette a szervezeti egységek munkavégzését. Az utánpótlás hiánya miatt, a március 1-től érvényes, új szervezeti és működési szabályzatok pedig még kevesebb emberrel, kisebb létszámkerettel számolnak megyénként és járásonként is. Ez hatalmas terhet jelent, a határidős munkavégzésből fakadó problémák több osztályon is jelentkeztek, Borosné tud olyan kormányhivatali szakágról, ahol a 14 fős létszámkeretből tízen felmondtak egy osztályon, a kieső munkaerő pedig – képzettség és gyakorlat híján – gyakorlatilag pótolhatatlan.
Emelkedik A Központi Közigazgatásban Dolgozó Kormánytisztviselők Bére
(Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium a II. kerületi Bem téren. Fotó: Róka László / MTI) Ezt nézze meg, ha a legfontosabb dolgokat tudni akarja a koronavírusról Durva influenza vagy veszélyes világjárvány? Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!
Ehhez azonban hozzá kell igazítani a megfelelő intézményrendszert. Komoly tudományos munkára van szükség, de ezt lehetőség szerint nem szabad összemosni a hatósági tevékenységgel. Ha Magyarországon valaki műemléket vásárol, azzal szembesül, hogy nem tudja pontosan, mihez kezdhet vele. Ez probléma. Egyértelműsíteni kell tehát a szabályokat, leválasztva a szakmai műhelymunkáról. Nem elfogadható, hogy ha egy ingatlant műemlékké nyilvánítanak, hazánkban csökken az értéke, míg például Franciaországban nő. Szükség van új támogatási rendszerre is, a bizonytalansági tényezőket pedig meg kell vizsgálni. Ebbe fogtunk bele, nem holmi ellehetetlenítésről van szó. Sőt.