A Szürke Ötven Árnyalata Története Röviden
July 7, 2024, 12:30 pmAzonban, ha végiggondoljuk, mindez mégis kevés ahhoz, hogy élvezhető vagy akár igényesnek nevezhető filmet kapjunk. A szürke árnyalata egy olyan tündérmese szeretne lenni, amelyben a szépség beleszeret a szörnyetegbe és meg is változtatja őt. Viszont nagyon bátortalan és sekélyes film, nagyjából semmi sem történik benne és egyetlen olyan jelenet sincs benne, amire érdemes lenne emlékezni. A Szürke Ötven Árnyalata Története. Nemcsak a főhősnő szenved a kínzószobában, hanem a néző is a moziban. Megtekintése csak az esetben ajánlott, ha kíváncsiak vagyunk, hogyan lehet teljesen elrontani egy filmet. A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey) amerikai romantikus dráma, 125 perc, 2015 (18) Rendező: Sam Taylor-Johnson Főszereplők: Dakota Johnson, Jamie Dornan A cikk eredeti megjelenése
A Szürke Ötven Árnyalata Története
Azonban ennek egyfajta tündérmesei csomagolása, ahol a szépségnek kell megmentenie a bestiális herceget önmagától és a múltjától már díszesen próbálja eladni az eladhatatlant. A szürke ötven árnyalata két éve - jelen írás tárgyával ellentétben - még nem volt (teljesen) vállalhatatlan: megvolt az újdonság varázsa, a tiltott gyümölcs érzése, emellett Sam Taylor-Johnson mozija filmként ügyesen próbálta leplezni azt, hogy az ég egy adta világon semmilyen történet, vagy általános narratíva nincsen, elvégre minek is az? James kisasszony ki is bukott ezen, hogy az ő realista S/M mesterművébe így belepiszkáltak, így hamar kiutálta a rendezőt is a folytatásból és kis híján a férfi főszereplőt is. Alapvetően a témaválasztás olyan szempontból jó, hogy a szerző valami merőben új dologról szeretett volna írni minden kertelés nélkül, de sajnos ez valós történet nélkül olyan, mint egy vékony papírfal, amely könnyen leomolhat. A nők alárendeltsége a világ kezdete óta ismert tény, a múltjában elszenvedett történések miatt a szadoizmus felé hajló Christian Grey pedig egyik legpompásabb egyede a hímsovinisztáknak.
A nemi aktus közbeni uralkodó félként és magánemberként irányításmániás bolondként is egyaránt idegesítőnek találtam a karakterét. Grey jellemdeformálódása komoly lelki sérelmekre enged következtetni, de sajnos a mű végén sem derül fény semmi konkrétumra olyannyira titkolt múltjából. Ezt a könyvet női fejjel kell olvasni, de meg merem kockáztatni, hogy még a szebbik nem képviselői is logikai bukfencekbe ütköznek, ha alaposabban kiértékelnék a művet. A történet 80 százaléka a szexre korlátozódik, a maradék része pedig a hősnő gyötrelmes lelki vívódásairól szól. Figyelem, ötszáz oldalon keresztül rémesen irritáló tud lenni Anastasia Steele "belső istennője" a megannyi baromságával, de kiterjedt káromkodási szokásai sem kecsegtetnek többel a "Szent Mózes", a "szent szar" és a "szent tehén", illetve a "szentséges baszantyú" szavaknál. A sötétség ötven árnyalata Csak annyit javasolnék: Lányok, FUSSATOK!!! És most nem arra akartam utalni, hogy a legközelebbi mozi irányába rohanjatok meglesni E. L. James "remekművének" legújabb adaptációját (aki akarta, már úgyis abszolválta), hanem meneküljetek, ha olyan pasival kerültök szembe, mint a titokzatosnak és vonzónak hazudott Christian Grey.