Tagi Kölcsön Elengedés Illetéke
July 17, 2024, 6:37 amGyakran felmerül, hogy a végelszámolás alá került cégnek a taggal szemben osztalékfizetési, illetve tagi kölcsönből fakadó kötelezettsége marad. A végelszámolási eljárást ugyanakkor addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek rendezetlen tartozása van. Ezzel kapcsolatban a következőkre támaszkodhatunk: a Kúria Kfv. III. 35. 771/2014/4. számú ítélete, a Kúria Kfv. 438/2011/5. számú ítélete – tagi kölcsön elengedése, a NAV tagi kölcsön-, osztalékfizetési kötelezettség rendezésére kiadott tájékoztatója. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2012. november 27-i állásfoglalása szerint a következő megoldási lehetőségeket tartja jogszerűnek. Azt a végelszámolás zárásáig vissza- illetve kifizetik; a tagok lemondanak róla, elengedik; felszámolást kezdeményeznek. A fenti megoldásokat a cégek, illetve tulajdonosaik jellemzően nem preferálják a következők miatt. A kötelezettségek visszafizetésére általában nincsen forrás, ha lett volna, ezt a folyamatos működés időszakában megtették volna.
Tagi Kölcsön Elengedés Könyvelése
A tagok követelésről való lemondása súlyos közterheket róhat (tao és illeték) az adós cégek terhére. (Ezt az 1. kérdésnél járjuk körbe. ) A felszámolástól pedig a korábbi vagyonvesztés miatt viselendő esetleges felelősség lehetősége miatt ódzkodnak. Elterjedtek ugyanakkor "népszerűnek" mondható megoldások, mint például a követelés apportálása tőkeemelés keretében, vagy a követeléssel pótbefizetés nyújtása a végelszámolás alatti cég részére. (Erről szól a 2. és a 3. kérdés. A NAV egyébként mindkét megoldást jogszerűtlennek tartja). Figyelembe véve a NAV álláspontját, mindenképpen azt tartjuk célszerűnek, ha a végelszámolásról szóló döntés előkészítése során a fenti, az adóhatóság által jogszerűtlennek tartott megoldások elkerülésével mérlegelik az eljárás megvalósíthatóságát. 1. A tagi kölcsön és az osztalék elengedése A jogosult, amennyiben a cég kötelezettségei között nyilvántartott osztalékról lemond az adós felé, akkor azt az utóbbinál elengedett kötelezettségként ki kell vezetni a könyvekből a bevételekkel szemben.
Tagi Kölcsön Elengedés Illeték
2. A kölcsönök kamatait előírtuk, azonban sosem történt tényleges kifizetés. Amennyiben erről lemond a külföldi tulajdonos cég, akkor milyen kötelezettségeink keletkeznek? Egyéb bevétel lesz ez is, mint az elengedett kölcsön? Jár-e ez adóalap-korrekcióval, illetve illetékfizetési kötelezettséggel? Szíves válaszát köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika 2015. 11. 18. Kft. értékesítése Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: egy kft. szeretné a cégét értékesíteni. Jelenleg 8 millió forint tagi hitel terheli. A vevő befizetne 5 millió forintot, a maradék 3 milliót (illetékfizetés terhe mellett) elengednék a tulajdonosok. Ezt jó megoldásnak tartja? Egyáltalán létezik olyan megoldás, hogy tagi hitellel céget lehet értékesíteni? Köszönöm a válaszát! 2015. 10. 12. Olyan kérdésem lenne, hogy egyéni vállalkozó, amennyiben meg szeretné szüntetni a vállalkozását, de a vállalkozásban lévő tagi kölcsön összegét nem tudja kifizetni, hogyan történik annak kivezetése, illetve elengedés esetén milyen adóvonzata van?
Tagi Kölcsön Elengedése 2021
A követeléselengedés, az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás címén vagy más hasonló módon történő vagyonszerzésekre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv. ) akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet. 2019. július 31. A jogosult magánszemély, a kötelezett jogi személy Az egyik leggyakoribb eset az, amikor valamely magánszemélynek áll fenn követelése egy jogi személlyel szemben. A követelés legtöbbször a társaságnak nyújtott kölcsön, vagy az onnan járó, a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztalék képében ölt testet. Az Itv. értelmező rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) szabályai az irányadóak. A törvény úgy rendelkezik, hogy az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás. Ezután azonban ajándékozási illetéket csak abban az esetben kell fizetni, ha erről okiratot állítanak ki.
Az illeték-kötelezettség szempontjából az Itv. 18. §-a lesz az irányadó, mivel a követelés nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Más a helyzet osztalékra irányuló követelés elengedése esetén. § (1) bekezdés t) pontja alapján ugyanis mentessé vált az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. Az Itv. 91. § (2) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy – elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) – az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.